73047. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiszta retortaszén készítésére
Megjelent 11*18. évi december hó 133-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 78047. szám. IV/h/i. OSZTÁLYEljárás tiszta retortaszén készítésére. dr szarvasy imre műegyetemi tanár budapesten. A 70206. sz. szabadalom pótszabadalma, melynek bejelentési napja 1918 janaár 29-ike. w A 70206. számú szabadalomban tiszta retortaszén készítésére szolgáló eljárás van védelem alá helyezve, mely abban áll, hogy methánt olyként vetünk hőbontás alá, hogy a bontást előidéző hőmérsékletre hevített test, melyre a bomlásból eredő szén lerakódik, szintén tiszta retortaszénből, tehát oly retortaszénből áll, amely ugyancsak a találmány szerinti bontóeljárással, egy korábbi időpontban állíttatott elő. Ha a hőbontást külső hevítéssel végezzük, úgy természetesen nem csupán a bontóteret kitöltő széntörmelék, hanem maga a bontóedény fala is a disszociátióhőfokra hevül föl úgy, hogy első sorban a bontóedény falára rakodik le a szón, ezen kemény kérget képezvén, csak igen nehezen távolítható el a bontóedény veszélyeztetése nélkül. Különben is igen nehéz és költséges a bontóteret oly anyagból készíteni, mely a külső hevítésnél alkalmazandó magas hőmérsékleteknek hosszú ideig elenáll és elegendő szüárdságú ahhoz, hogy a kemény szénkérget belőle ki lehessen verni. Ezen hátrányokat a találmány szerint azzal küszöböljük ki, hogy az előnyösen csőalakú bontóedényt, vagy bontócsőnek a disszociátióhőmérséklet fölé hevített részeit a találmány szerinti eljárással methán bontása útján előzőleg készített tiszta retortaszénből állítjuk elő pl. a szénelektródák gyártásához hasonló eljárással. A methánnak a szóncsőben végzett bontását emellett a törzszabadalomban leírt módon, vagyis úgy hajthatjuk végre, hogy a széncsőbe tiszta retortaszéntörmeléket töltünk és a széncsövet addig tartjuk üzemben, míg a falaira lerakodó szén a cső belső átmérőjét annyira csökkentette, hogy az üzem nem folytatható gazdaságosan, vagy pedig mivel a cső belső fala maga is a bontást elősegítő szénből áll, a külön széntörmeléktöltést mellőzik és csak a széncső falára rakodtatjuk le a szenet, avagy végül a bontás kezdetén a bontó fölület nagyságát növelő széntörmeléket töltünk a bontócsőbe, de ezt a csőből eltávolítjuk, amint a cső átmérője egy bizonyos mértékig szükült és a bontást addig folytatjuk, míg a cső majdnem tömör hengerré nem alakult. A bontás befejezése után a széncsőre rakodott szénnel együtt magát a bontásra használt széncsövet is szétzuzzuk és az előbbivel együtt dolgozzuk föl tovább, részben a további bontáshoz szükséges széncsövekre, egyébként pedig elektródákra vagy más célokra, mert hiszen a széncső anyaga teljesen azonos a csőben végzett bontással nyert szén anyagával.
