72998. lajstromszámú szabadalom • Mérőkészülékekhez és mérőszerszámokhoz való leolvasóberendezés

a beosztáson közvetlenül leolvasható az, | hogy mennyivel tér el esetleg a munka- ' darab mérete az egyik, vagy másik irányban a kívánt mérettől. Ez a leolvasás azután is történhetik, miután a mérőszögnek a munkadarabba] való érintkezés megszűnik, mert a (7) mutató, illetve a (9) szegmens a súrlódás folytán megtartja elfoglalt helyzetét, amíg kézzel ismét a kiindulási helyzetbe nem visszük azt vissza, A 6., 7. ábráknak megfelelő belső mérésekhez való mérőszerszámnál mindkét (1) és (2) szár (21), illetve (22) mérőszeggel van ellátva, melyek közül az utóbbi csavarmeneteket hord, hogy különböző fajtájú mérésekre legyen beállítható, holtjárásának megakadályozására pedig egy (23) rágó befolyása alatt áll. Mindkét mérőszeg itt le van gömbölyítve, úgy hogy pl. valamely lyukba ve_ zethető be, mire a (9) szegmenst a föntismertetett módon a (15) rúgó önműködően beállítja a lyuk átmérőjének megfelelő helyzetbe. A 8—10. ábrákon látható két foganatosítási példa, melyek külső mérésekhez valók, a föntismertetettektől főleg abban különbözik, hogy a mérőszegeket itt nem egymásfelé forgatható szárak tartják, hanem azok a mérőszerszám (24) testében párhuzamosan vannak vezetve. A (25) egyik mérőszeg a 8. és 9. ábra sízerint szilárdan van elrendezve a (24) testben, míg a 10. ábra szerint csavarként van kiképezve, mely a (24) testbe be van csavarva. A (26) másik mérőszeg a (24) testben eltolhatóan van ágyazva és egy (27) csavarrágó befolyása alatt áll, mely azt a másik mérőszeghez közelíteni igyekszik. A leolvasó berendezés itt részben egy a (26) mozogható mérőszeggel közvetlenül összekötött (28) kereszttestből áll, melynek (29) alsó éle spirális, vagy pedig a (26) mérőszegnek a (28) kereszttestre merőleges szimmetriasíkjájában fekvő középpont körül leírt körív alakjában van kiképezve, részben pedig egy (30) mutatóból, mely forgási pontjával közvetve a (25) másik mérőszeggel van összekötve és szabad végével a (28) kereszttest körívalakú (29) éle mentén elmozgathat. Ezt a (30) mutatót a (31) rágó forgatja (a 8. ábrán jobbfelé), ezen mozgásában azonban a (27) rágó által befolyásolt (28) kereszttesten való súrlódása meggátolja. Ha a (28) kereszttest (29) éle spirális alakjában van kiképezve és a (30) mutató forgási pontja ezen spirális eredőpontjában van, akkor a mutatónak jobbfelé való elmozgását a súrlódáson kívül az is meggátolja, hogy a mutató hegye által leírt körív a spirálist metszi a (25, 26) mérőszegek szétmozgása engedi csak meg a mutatónak, hogy tovább elmozogjon addig, amíg a föntemlítettt körív ismét metszi a spirálist. Könnyen belátható, hogy akkor ha a (30) mutató forgástengelye a (29) körív középpontján menne keresztül, a (30) mutató hegye által leírt körív a (28) kereszttest (29) körivével összeesnék és így a mutató az egész köríven végig mozogna, midőn a kereszttestet csak anynyira is megemeljük, hogy a súrlódás közte és a mutató közt megszűnjék. Ha azonban a (30) mutató forgástengelye, mint a 8. ábrán a (29) körív középpontjának jobb oldalára esik, akkor a mutató hegye által leírt körív metszeni fogja a (28) kereszttest (29) körívét és pedig annál nagyobb szög alatt, minél inkább oldalra esik ez a forgástengely az említett középponttól. A mérőszegek csekély mértékű szétmozgatása tehát most nem fogja maga után vonni a mutató hegyének akadálytalan végigmozgását a köríven, mert a mutató előbb, vagy utóbb a két körív metszési pontján újból érintkezésbe jön a (28) keneszttesttel és általa mozgásban megakasztatik. A spirális emelkedésének, vagy a (30) mutató forgástengelyének a (29) körívhez képest való excentricitásának alkalmas méretezésével elérhető, hogy a mutató hegyének a mérőnyílás változtatásával megindított mozgása azon érték tíz-, száz-, vagy ezerszeresét tegye ki, mellyel ma-