72977. lajstromszámú szabadalom • Berendezés telefonon közvetített beszélgetések fonográfikus fölvételére és leadására
— í -á|»ra mutatja, lényegében a (39) mágnesei ég az egy-egy (40) csévét hordó (41) s^r^sarukbói áll. Áz egész (50) mágnesrendszert a (42) tok zárja körül, mely a sark saruk oldalán úgy van alakítva, hogy a (22) foglalatba pontosan beilleszthető, mi mellett a (41) sarksaruk annyira állanak ki, hogy ezek a célszerűen egészben mágneses anyagból álló (20) membrán közeléig érnek. Ezen távolság szabályozására szolgáló a (43) rúgós csavai\ A (40) csévékből a (42) tokon át a (44) vezetékzsinór (1. és 2. ábra) az (1) szekrénybe vezet. Az 5. ábra mutatja a berendezés kapcsolási sémáját. Az (1) szekrény belsejében vagy külsején alkalmazott (45) kapcsokban végződik a nyilakkal jelölt és a központból jövő távbeszélővezeték. Ezen kapcsokhoz van kötve a (46) távbeszélő állomás is. Az áramvezeték az (1) szekrény belsejében először az (54) kondenzátoron és a (44) zsi rói-vezet éken át a (40) mágnescsévékhez vezet. A visszvezetékben a (47) kontaktus fekszik, mely a (48) emelő befolyása alatt áll. Az (1) tok mellső oldalából kinyúló ezen emelő (1. és 2. ábra) a (49) csészét alkotja, inely az (50) mágnesrendszer elhelyezésére szolgál akkor, mikor ezt a hangdobozról levesszük. Ahelyett, hogy a (47) kontaktust az (50) mágnesrendszer letevése által, hozzuk működésbe, az elrendezés olyan is lehet, hogy a (47) kontaktust pl. a hangdoboz. (22) foglalatán alkalmazzuk és a kontaktus akkor záródik, amikor az (50) mágnesrendszert a (22) lalatba behelyezzük. Az (50) mágnesrendszer helyébe az (51) diktátolótömlő vagy egy hallgatóc'feő, ill. hangtölcsér léphet, melyek mindegyike az (52) csőtoldattal van fölszerelve, mely pontosan beleillik a (22) foglalatba. A berendezés működési módja a következő: Ha a távbeszélőhivatal az előfizető állomást telefonon fölhívja, az előfizető (46) készülékével (5. ábra) a beszélgetést a rendes módon végzi. Ha az előfizető a beszélgetést föl akarja fogni, úgy az (53) emelő segélyével kapcsolja a telegráfon hajtóművét. A készüléknek ekkor távbeszélgetések fölvételére való helyzetben kell lennie, vagyis az (50) mágnesrendszer rá van helyezve a hangdobozra és az (5) szán baloldali kezdeti helyzetét foglalja el a (3) hengeren. Magának a hangdoboznak is a fölvételi helyzetet kell elfoglalni. A 3. ábra szerint ekkor a hangdoboz álló helyzetében van, amikor is a hegyes (27) irón támaszkodik a hengerre és a (31) súly a (25) emelőt nem terheli. A (15) fogantyú fölállítása által a (10) pecek szabaddá válik, úgy hogy az (5) szán a hangdobozzal egyiitt a (6) orsóval össze van kapcsolva. A mágnesrendszer (40) csévéin átfolyó áramok ekkor a (20) membránt rezgésbe hozzák, mely rezgéseket a (27) fölvevő irón követi. Ezáltal a beszélgetés a fonográfok módjára a (3) hengerbe bekapcsolódik. A beszélgetés befejeztével és a hajtómű megállításával mindenekelőtt lefelé nyomjuk a (15) fogantyút, miáltal az (5) szán a (6) orsóból kikapcsoltatik és az irónemelőszerkezet a (13) állítógyűrű (30) orra segélyével a (3) hengerről leemeltetik. Ennek következtében az (5) szánt a hengerdobozzal ismét kezdeti helyzetébe lehet visszatolni. Ezután az (50) mágnesrendszert levesszük a hangdobozról és rátesszük a (49) tartócsévére. A most működésbe lépő (.47) kontaktus megszakítja az áramkört, úgyhogy az ekkor jövő esetleges telefonikus hívásra a telegrafon a távbeszélő vezetékből ki van kapcsolva. Ezután a hangdoboz (22) foglalatába bedugjuk a fonográf hangtölcsérét, ill. egy hallgatócsövet, mely — mint föntebb ismertettük — az (52) csőtoldattal van ellátva. Ennek megtörténtével a (15) fogantyút újra megemeljük, miáltal az (5) szán a (6) orsóval kapcsoltatik és a (25, 26) irónemelőszerkezet oldatik. Ezután megváltoztatjuk a hangdoboz helyzetét, amenynyiben a (35) csapszeget kihúzzuk és a hangdobozt kissé a (3) henger felé bil~