72897. lajstromszámú szabadalom • Berendezés munkaidő ellenőrzésére szolgáló kártyák előállítására
- 6 — körrel jelölt vak lyukak láthatók. A lyukasztás pl. a kártya tulajdonosának, a munkásnak a gyárba való érkezését jelzi, tehát a beérkezést közvetlenül követő negyedóra kezdete (7 óra 43 perc helyett 7 óra 45 perc) van a kártyán jelezve, melytől a munkabér számítandó. A munkás most pl. 12 óra 7 perckor hagyja el a gyárat és így a kártyának, alulról második vízszintes sorában, csak egy hatásos lyuka van a 12 órának megfelelő első függélyes mezőben, minthogy viszont eltávozáskor a megelőző negyedóra vége mérvadó a munkabér fizetésére. A további vízszintes sorok lyukasztásának jelentése az ábrán látható adatokból megállapítható, azaz látható, hogy a munkás 13 óra 30 perckor, tehát 1 óra 30 perckor (illetve 1 óra 21 perckor délután) jött ismét be a gyárba és 16 órakor, tehát 4 órakor (illetve 4 óra 5 perckor délután) hagyta azt ismét el s i. t. A 9. ábrán balra, a kártyán kívül látható számok és betűk az érkezési és távozási lyukak szimbolikus értékeit (a hatásos lyukasztások érték szerinti összegét) jelzik. A lyuk szimbólumokban a beérkezés és az eltávozás azáltal jut kifejezésre, hogy az érkezési lyukak (alulról az 1., 3., 5. stb. vízszintes sorok) a függélyes mezők jobb és a távozási lyukak (2., 4., 6. stb. vízszintes sorok) azok bal széle közelében foglalnak helyet. Ezzel lehetővé válik, hogy az egy-egy kártyán föltüntetett összes munkaidőket a függélyesen egymásfölött álló lyukaknak értékük szerint való összeadásával megállápíthassuk. Ha ugyanis az egyes függélyes mezőkben a mezők balszéle közelében lévő lyukakat (távozási jeleket) összeadjuk és plus-jellel, a mezők jobbszéle közelében lévőket (érkezési jeleket) összeadva pedig. minus-jellel jelöljük, akkor mindegyik függélyes mezőben bizonyos plus~, vagy minus-jelü összeget kapunk (+4, —3, +2, —2 stb.). Ha most ezeket az őszszegeket egyenkint a nekik megfelelő értékekkel (12, 6, 3 stb.) megszorozzuk és az így kapott összegek algebrai összegét képezzük, akkor az összes, a kártyán jelzett munkaidőt kapjuk, tehát a jelen esetben: 4 X 12 + 2 X 6 + 2 X 3+3x1 — (3.12 + 2 X 6+1X 3+1X 2+3 x 1+ 3 X1 /2 + 2V<l=69—58=11 óra, amit a kártyán lent feljegyzünk. A lyuksorok betartását a lyukasztáskor, a kártya jobbszélének minden egyes, lyukasztással egyidejűleg történő (110) kivágása biztosítja. Mindig, amikor újból bedugjuk a kártyát a (63) tölcséren át ö (62) hasítékba, amig a (110) kivágás szélében megakad, egy-egy sorral mélyebbre jut a kártya, úgy hogy az előbbi fölött lévő új sorban történik a lyukasztás. A két-, illetve a háromfajtájú lyukasztás létrehozására egyrészt a (49) tuskóknak (13) már említett magasságirányú elállítása, másrészt az (50), (501 ), (56), (561 ) lyukasztóknak szintén már említett vízszintes irányú eltolása szolgál. Aszerint, amint a (28) fogantyú (27) mutatóját a jobb-, vagy baloldali véghelyzetbe (beérkezésre, vagy eltávozásra) állítjuk *be, az (50), (50>), (56), (56') lyukasztópárok két lyukasztója különböző helyzetekbe jut a (49) tuskókhoz képest. A beérkezési állásban eme lyukasztópárok baloldali lyukasztói állanak a (49) tuskók közepe előtt, míg az eltávozási állásban a jobboldaliak. Ezen állásoknak és a (49) tuskók mellső fölülete berendezésének (8. ábra) megfelelően tehát mind- ' egyik lyukasztópár esetről-esetre vagy csak egy közép- (vak-) lyukat, vagy csak egy bal-, vagy csak egy jobb hatásos lyukat létesíthet. A hatásos lyukak eszerint, a (28) beállító fogantyú mindenkori állása szerint, a plus-, vagy a minus-jelü a mező jobb-, vagy belszéléhez közel eső) oldalon keletkeznek. A hatásos és a vak lyukakat létesítő lyukasztók közül, mint már említettük, a (49) tuskók magasságirányú elállításával lehet kiválasztani az éppen szükségest. A (49) tuskó ezen állása attól függ, hogy a (48) közvetítő testet hordó (10, 16) emelő (31) orra a hozzátartozó (3),
