72876. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés víznek báziskicserélő anyagokkal való lágyítására

— 326 -bár önmagában véve ismeretes, a báziskicserélő anyagokkal tört énő vízlágyít ásnál való speciális alkalmazásában új és nemcsak a lágyító anyagok eliszaposodását gátolja meg az utóreakció folytán, hanem még ezen túl is lényeges előnyöket eredményez, főleg pedig javítja a víz minőségét. Ez az eszköz abból áll, hogy a vizet, mielőtt a báziskicseréléssel való lágyítási műveletnek vetnők alá, fölfőzzük. Minthogy a bikarbonátok a meleg hatása alatt, tehát kicsapató szerek használata nélkül, kiválnak a vízből, ezért a lágyítás után náitriumkarbonát alakjában föllépő vízkeményítő anyag nagyrészben eltávolodik a vízből, úgy hogy a lágyító anyag eliszaposodása* leihetetlen. Élihez az előnyökhöz járulnak még a következők: A főzéssel, mint mellékjelenség, a szabad szónisiav teljes kihajtása is jár a vízből, míg e célra marómész, vagy efféle használatakor megfelelően több chemikáliátra lenne szükség. A szabad szénsavval a víznek az az alkatrésze távozik el abból, mely a. báziskicserélő anyagból az alkálit kioldani és így szétrombolni képes. Ez az előny, a lágyító anyag eliszaposodásámak megakadályozásával kapcsolatban, a lágyító anyag korlátlan tartósságát eredményezi. A víz keménységének, a báziskicserélés előtt, a főzéssel fokozott csökkentése továbbá azzal az eredménnyel jár, hogy kevesebb lágyító anyag és kevesebb konyhasó szükséges a regeneráláshoz, amihez még a tartályok kisebbre méretezhetésének előnye is járul. Továbbá a víznek meleggel való előkezelése olcsóbb is, mint chemikáliákkal való előtisztítása, mert a meleg, legnagyobb részében, ismét folytonosan hasznosiítható. De maga a víz minősége is javul ezáltal. A főzéssel a szabad és a félig megkötött szénsavval együtt ugyanis a levegő, tehát az oxigén is távozik a vízből, úgy hogv há a víz továbbkezelése zárt edényben, levegő hozzájutása nélkül történik, oxigénmentes vizet kapunk. Ez azonban , rendkívül fontos, ha — amint ez a báziskicseréléssel való vízlágyításnál törtenni szokott — a víz csupaszon hagyja a kazánlemezeket, mert a víz egyáltalában nem tartalmaz többé kazánkőképző anyagokat. A csupasz bádoglemezt a vízben egyébkor, gyakran a telítési fokig foglalt oxigén erősen megtámadja. Ugyanez áll a csővezetékekre és effélékre nézve is. A mellékelt rajzon a leírt eljárás célszerű módon való foganatosítására alkalmas berendezésnek egy foganatosítási példája van bemutatva. Abból indultunk itt ki, hogy a vizet — minit fentebb már említettük — főzés után zárt tartányban kezeljük tovább, hogy a levegő hozzájutását meggátoljuk. Itt (a) jelöli azt a tartályt, melyben a nyers vizet főzzük. Ez a víz fent, az (e) vezetéken át, folytonosan befolyik a nyitott (a) tartályba, míg a főzéshez használt gőz lent, (i)-nél áramlik abba be és miközben melegét a víznek átadja, teljesen kondenzálódik, úgy hogy a gőzveszteségeket elkerüljük. A fölfőzött víz, az (f) vezetéken át, a (b) hűtőbe jut, melynek hütőcsöveit a (d)-nél beáramló hideg nveirs (kezelendő) víz járja át, úgy hogy ez a víz előmelegített állapotban jut az (e) vezetéken át az (a) főzőtartályba. A fölfőzött és lehütött víz, a (g) vezetéken át, a báziskicserélő anyagokkal megrakott (c) tartályba ömlik, hogy azután, tisztított és lágy állapotban, a (h) vezetéken át ki áramol jék. A (b) hűtő ós a (c) lágyító tartály zárva van. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás víznek bázislkicserélö anyagokkal való lágyítáisára abból a szabad és a félig megkötött szénsavnak előzetes eltávolításával, azáltal jellemezve, bog}' a vizet, a báziskicserélő anyagokkal való kezelése előtt, fölfőzzük. 2. Az 1. pontban igényelt eljárás foganatosítására való berendezés, azáltal