72850. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kénsavnak, kátrányos anyagoknak és folyékony szénhidrogénekben nem, vagy csak nehezen oldható, suspendált, szilárd, vagy elgőzölögtetett vagy ködalakjában lévő anyagoknak mindennemű gázokból szénnhidrogének segélyével történő kiválasztására

kevéssé, vagy egyáltalában nem oldhatóik, utóbbiaktól kiimossuk. Ezek az utóbb említett anyagok a kapott keverékből fajsúlyuk sze}rint kiválnak. A keveréknek mérsékelt hőfokra való fölmelegítésével vagy levakulásával, vagy mindkettővel azután a kénessav újból csaknem teljesen eltávolítható. A kénessavtól megszabadított szénhid; ogének ezután, új körfolyamban, új kénessavgázmennyiségeiket, kátrányos alkatrészeket és effélékét extr aháihatnak. A jelen eljárás alkalmazásával lehe-i tővé válik, hogy az esetleg megfelelően előkezelt, úgy a chémiai ipari, mint e^véb, főleg a világítási és fűtési technikai gázoklat, melyek kénessiav gázt, kátirányos alkatrészeket és efféléket tortalmaznak, ezektől megszabadítsuk. Az a hőfok, melynél a kimosás legcélszerűbben történhetik, minden egyesi esetben a gázok különleges összetételéhez igazodik. Úgyis lehet eljárni, hogy a kénessavgázzal terhelt szénhidrogéneket, egyébként ismert módon, magukkal a feldolgozandó forró gázokkal melegítjük föl, miáltal egyrészt utóbbiak lehűlnek, másrészt a szénhidrogének a kénessavgáztól, vákuum segélyével, vagy enélkül megszabadíttatnak. Ezután a szánhidrogéneket, a lehűlés megtörténtével, közvetlen érintkezésbe hozhatjuk a kezelendő nyerSgázzal és az említeti módon kimoshatjuk belőlük a kénessavgáz;, a kátrányos alkatrészekét és efféléket. Megfelélő hőfokok választásával ahelyett, hogy egyidejűleg történnék, egymásután is történhetik a kénessavgáz, a kátrányos alkatrészek ós a szénihidrogénekben nem, vagv csak nehezen oldható anyagok ezen extrahálása. Példa. Amerikai gázolajjal, 10° C-nál, 2Vá óráig 50%

kéniEissavat abslorberáltattunk; 25" C-nál az őszes 50"/» kénessav újból ki volt űzve a gázolajból. "A fönt leirt eljárásnál, főleg ha igen nagy gázmennyiségekről és pedig nagy melegségt&ilalmú gázmennyiségekről van szó, akkor a forró gázokat előbb célszerűen vízzel kezeljük ismert fajtájú permetező, vagy ehhez hasonló készülékekben. Ekkor por, korom, kátrány keveréket kapjuk ammónia és kénessav mellett, vizes oldalban. Ebből a nyers oldatból már most könnyen visszakaphatjuk a szabad kénessavat azáltal, hogy az oldatot megfelelő edényben, alkalmas hőfoknál, nagyfokú vákuum hatásának tesszük ki, vagy evakuált edénybe hagyjuk befolyni, melyet a kondenzált folyadék összetétele szerint, oly nsgy hőfokra hevítünk, vagy anynyira lehűlünk, hogy lényagiltg éppen csak az összes kénessav illanjon ismét el, a gőzök tensiója szerint vízben vele feloldott szénsavon, .szénoxidon, könnyen folyó szénihidrogéngőzökön és vízgőzön kivül. Mindeneseire ismét gazdagitott gázt kapunk .ezáltal, melyet (térfogatát illetőleg már csak törtrésze az eredeti gáznak) most már' a fentebb leírt módon kezelünk. Ezáltal aránylag kevésl terje;delmes berendezéssel és csekély hidegteljesítményekkel érhetjük be. Magától értetődik akkor, hogy a gázok lehűtéséből származó melegmennyiségeket nem engedjük elveszni, hanem, a hőtechnika mai tapasztalatai szerint, alkalmas hőkicserélőkészülékeikkel és effélékkel, amenyire az gyakorlatilag keresztülvihető, újból hasznosítjuk. Az eljárás azonban ezenkívül még azt is lehetővé teszi, hogy a kémények egészen elmaradjanak és jóval olcsóbb és alacsonyabb kondezáfótornyokkal helyettesíttessenek, ami a gyakorlatban, a készülékberendezésnél, jelentékeny olcsóbbodást, illetve jobb és az atmoszférikus és klimatikus viszonyoktól teljesen független huzam előidézéséivel, jelentékeny tüzei őanyagmegtakarítást is jelent. SZABADALMI IGÉNYEK. í. Eljárás kénessavnak, kátrányos anyagoknak és folyékony szénhidrogének-'