72762. lajstromszámú szabadalom • Légi jármű több sorban elrendezett ballonokkal

kamra tartalmából veszít, mely azonban amint a gáztérfogat, pl. lehűlés folytáü csökken, ventilátorok segélyével ismét pótoltatik. j,, A 3. ábra oly ballonrendszert mutat, amelynél a három ballonsor nincs alkalmazva. Ekkor a gázok elosztása következő: Az 1. kamra a fölhajtógázt (hydrogónt) tartalmazza, míg a 2, 6 és 7 kamrák a szigetelőgázzal (nitrogén) a 4 és 5 kamrák pedig a kiegyenlítőgázzal (levegő) vannak megtöltve. Világos, hogy sem a fölhajtógáz, sem pedig a szigetelőgáz nem megy veszendőbe, ha a C kamarák ki nem tiríttetnek. Célszerűen a következőként töltjük a kamrákat: 60% hydrogén 15 « nitrogén 25 « levegő 100% Ezen arány szerinti töltéssel a ballon gázveszteség nélkül szállhat fel kb. 3000 m. magasságra és a fölhajtóerőben a nitrogén kb. 1% csökkenést okoz. Ha a szöveten át 100 ma

-ként 24 óra alatt kb. 15001. fölhajtógáz megy veszendőbe, úgy a találmány szerinti rendszer mellett csupán 15 1. a veszteség, mert az 1500 1. fölhajtógáznak a nitrogénnel töltött szigetelőkamrákon kell kóresztüláramolnia. Az oxygén diffúzió-együtthatója 5'5, a nitrogéné pedig csupán 1-0. Ennek folytán 1500 1. helyett csak 300 1. távozhatik. Annak tekintetbevételével, hogy a nitrogénkamrák csupán 5°/o hydrogéntartalomig telíthetők, a. 300 1. csupán 5%-ig tartalmazhat fölhajtógázt, mert a nitrogén, mint ilyen nem jQhet tekintetbe. A föl hajtóerőben a veszteség tehát a 300 l-nek csupán 5%-a vagyis 15 1., szemben az egyetlen gázkamránál föllépő 1500 1. veszteséggel. A szígetelőgáz a ballon haladása közben föllépő fölhajtó-erőveszteséget lényegesen csökkenti és még azon nagy előnnyel jár, hogy explózió veszélyét is megszünteti. Ha a burkolatot tűz sérti meg, úgy nitrogén lép ki és a lángokat eloltja. A hydrogén nem adhat okot robbanásra, mert nem léphet oxigénnel érintkezésbe. A nitrogén meggátolja, hogy a levegő a liydrogénhez közeledjék, tehát a robbanás előfeltételei hiányoznak. A ballonnak háromféle gázzal való töltése a függőleges irányú propulzióerőknek közvetlen fölhasználásával való kapcsolatban továbbá azon előnyt biztosítja, hogjr

hőmérsékletingadozások folytán gázveszteségek nem léphetnek föl és a ballaszt fölöslegessé válik. A háromkamrás rendszer petyhüdt ballont alkot, mely ugyan megfeszülésig emel' kedik és sülyed, azonban csupán a légnyomás változásainál, ballaszt használata és gázveszteség nélkül. Hőmérsékletingadozásoknál az ezek által okozott egyensúlyingadozások kiegyenlítésére hajtóerőket kell alkalmazni. Ekkor a ballon járására kettős hatás érvényesül. Ha pl. a ballon hideg légáramlatba jut, úgy a fölhajtóerő hirtelen növekszik, minek folytán a ballon hirtelen emelkedik, még pedig a megfeszülésnek megfelelő magasságon annyira túlemelkedik, amíg, ezen emelkedést a gázvezzteség kiegyenlíti. A második visszahatás akkor lép fel, ha a gáz hőmérséklete a környező hideg levegőének megfelelően csökkent, amidőn a fölhajtóerő csökkenni fog, amit ballaszt kidobásával kell kiegyenlíteni. Mindkét ellenhatás hátrányos azért, mert különböző időpontban jön létre, míg egyébként egymást kiegyenlítenék. Tekintettel azonban arra, hogy az első ellenhatásnál a gáz pótolhatatlanul elvész, a második ellenhatást ballaszt föláldozásával kell kiegyenlíteni. Ha ezen esetben az első behatás folytán keletkező fölhajtóerő-fölösleget dinamikus erőkkel egyenlítjük ki, úgy hogy alkalmas módon, pl. szabályozható és beállítható hajtószerkezetek révén hajtóerőt alkalmazunk az emelkedésre és sülyedésre, úgy az első behatás következményeit, tehát a jelen esetben a gázveszteségeket, elkerülhetjük, függőleges irányú motorikus erőket, pl. csak azon pillanatig kell alkalmazni, amíg a gáz lehűlt, mert ezáltal a levegő lehűlése foly-