72745. lajstromszámú szabadalom • Túlfeszültség ellen védő elrendezés, mely fojtócsévéből és vele párhuzamosan kapcsolt ellenállásból áll

Megjelent 1918. évi október hó 4-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 72745. szám. vu/g. OSZTÁLY Túlfeszültség ellen védő elrendezés, mely fojtócsévéből és vele párhuzamosan kapcsolt ellenállásból áll BÖHM OTTÓ OKL MÉRNÖK BERLINBEN. A bejelentés napja 1917 április hó 25-ike. Elsőbbsége 1916 január hó 29-ike. Ha valamely transzformátor elé a transzformátort érő szökőhullámok kisimítása céljából védő fojtócsévéket iktatunk, akkor ezek a esévék a transzformátor bevezető kapacitásával (mel/ az áramhozzávezetéseknek és az első meneteknek a földhöz viszonyított kapacitásából és esetleg hozzájáruló védőkapacitásokból adódik össze), Thomsonféle rezgési kört képeznek, melyben — mint kísérletekkel igazolható — abban az esetben, ha a kört vándorló hullám éri, önrezgések lépnek fel. A rezgési kört érő hullámsorozatok esetében ezen önrezgósek veszélyes mérésekben fokozódhatnak, ha ez impulzusok frekvenciája a kör önrezgésszámával csak megközelítően is egyenlő. Ilyen esetben a védőelrendezés a transzformátort nagy mértékben veszélyezteti. A védő fojtócsévének ohmikus ellenállással való áthidalása ismeretes. Ezen ohmikus ellenállás nagysága a fojtócsévével sorba kapcsolt bevezető kapacitás tekintetbevételével könnyen úgy szabható meg, hogy az elrendezés már rezgésekre nem képes. Emellett azonban a védőcsévével párhuzamosan kapcsolt ohmikus ellenállást, ha teljes csillapítást akarunk elérni, oly kicsire kell méretezni, hogy a transzformátor kapcsain igen hirtelen feszültség növekedés marad meg, a transzformátort veszélyeztető szökőhullámok tehát nincsenek kellő mértékben elfojtva. Azt találtuk már most, hogy önindukció hozzáadásával és a hozzájáruló cséve, valamint az ohmikus ellenállás kellő méretezése által a rendszer önrezgéseit teljesen kiküszöbölhetjük és egyúttal a transzformátor kapcsain a veszélyes feszültségnövekedést a védőcsévének ellenállással való egyszerű áthidalásához képest jelentékenyen csökkenthetjük. A hozzájáruló cséve vagy magában az áthidaló körben fekhet ós az áthidaló ellenállással sorba lehet kapcsolva (1 ábra), de azt a fővezetékben, az egyszerűen áthidalt cséve előtt vagy mögött is rendezhetjük el (2. ábra). A csévék távolsága a valóságban oly nagy, hogy közöttük mágneses kölcsönhatás nem léphet fel. Az 1. ábrán látható elrendezésnél természetesen a hozzájáruló csévét és az ellenállást egyesíthetjük is azáltal, hogy nagy ohmikus ellenállású induktivitást alkalmazunk. A számítás mutatja, hogy a teljes csillapításhoz mindenekelőtt az szükséges, hogy a hozzájáruló cséve önindukciója a főcséve önindukciójának ^g-a vagy en-