72726. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogének kezelésére
a telítetlen vegyületekkel reakcióba lép. A Ha S aránya körülbelül ugyanaz lehet, mint ahogyan fönt megadtuk. A reakció a következő egyenletek szerint megy végbe: Ha S + Cu = CuS + 2H. Y'-'x CnHjn -4- Ha . = ; CnH3 n -f 2 V; Az djárás egy változata abban áll, hogy a hidrogéntartalmú vegyületet oly anyaggal keverve vezetjük el a szénhidrogéngőzök fölött, mely a hidrogént az említett vegyületből lehasítani képes. Ííá pl. kénhidrogént antimonhidrogénnel keverünk, antimonszulfid képződik,és nasceas hidrogén szabadul föl. A kénhidrogén előállítása szokásos módon vagy hidrogénnek rézszulfid vagy más szuK fid fölött kellő hőmérsékleten való átvezetése által vagy ként illetve kénvegyületedet tartalmazó olajok megbontása utján történhetik. Tekintve, hogy az olajok megbontásánál nagy mennyiségű hidrogén szabadul föl és hogy a megbontásnál keletkező más gázok' is- alkatrészeikre bonthatók, me|y alkatré-szek egyike hidrogén, a hidrogént és egyéb gázokat szulfid fölött vezethetjük el, amikor is kénhidrogén képződik és a szulfid redukáltatik. • . .,,.. Ha rézszulfidot használunk a hidrogénnel együtt a . kénhidrogén előállításához, akkor a rézszulfid redukáltatik. Ily módon a réz vagy más anyag ismételten használható és az el járást úgy foganatosíthat jük, hogy fölváltva egyrészt olajgőzöket kénhidrogénnel vörösréz fölött és másrészt hidrogéndús gázokat,, rézszulfid fölött vezetünk el, mi mellett ;a mindenkori célnak mégfelelő hőmérsékletet alkalmazzuk. Előnyös, ha a reakció kivitelénél a széflhidrogének és a hidrogéntartalmú vegyület gázalakbán vannak, de a reakció akkor is végbemegy, ha az egyik vagy mindkét! •anyag csöppfolyós. így pl. ha : folyékony szénhidrogének fémet. pl. vörösrezet tartalmazó edényben vannak és a szénhidrogén forrpontja magasabb, mint a hidrogénnek a vegyületéből (pl. vörösrézen átvezetett H'a S-ből) való lehasításához szükséges hőmérsék- I let, akkor á nascens hidrogén a folyékony szénhidrogénnel reakcióba lép. Ha úgy a hidrogéntartalmú vegyület, mint a szénhidrogén is csöppfolyós, akkor a kettő keverékét (pl. emulzió alakjában) nátrium vagy hasonló fém fölött vezetjük el. A .reakció kisebb-nagyobb hatással teljesen a találmány értelmében fog végbemenni. Az, hogy az eljárás melyik foganatosítás! módját választjuk, főkép, a kezelendő szénhidrogén tulajdonságaitól függ. . SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás telítetlen szénhidrogének kezelé" : sére, azáltal jellemezve, hogy a szénhidt rogéneket hidrogént tartalmazó vegyülettel (de nem vízzel vagy gőzzel) együtt hidrogént lehasítani képes anyag fölött, vagy ez utóbbi anyaggal együtt a hidrogéntartalmú vegyület fölött vezetjük el, nascens hidrogén képzése és a telítetlen szénhidrogéneknek más szénhidrogénekké való átalakítása céljából. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítás! módja, jellemezve kénhidrogén alkalmazása által. 3. Az 1. ós 2. igényben védett eljárás foganatosítási módja, jellemezve olyan kénhidrogén alkalmazása által, melyet azáltal kapunk, hogy az olajok megbontásánál kapott gázokat szulfidok fölött vezetjük el, mi közben az utóbbiak bomlást szenvednek. 4. Az 1. és 2. igényben védett eljárás foganatosítási módja, jellemezve olyan kénhidrogén használata által, melyet azáltal kapunk, hogy olajokat szulfidok segélyével, melyek ezáltal redukáltatnak, megbontunk. 5. Az 1. igényben védett eljárás kiviteli módja, azáltal jellemezve, hogy csövet vagy más tartányt vörösrézzel vagy a célnak megfelelő más anyaggal töltjük , még, a csövet a rézzel vagy effélével együtt fölhevítjük, az olaj- vagy szénit hidrogéngőzöket kénhidrogénnel együtt a , - forró réz fölött elvezetjük, miközben rézszulfid képződik ós hidrogén szabadul
