72548. lajstromszámú szabadalom • Szerieszmótorok kapcsolása áramvisszanyeréssel összekötött rövid zárlati fékezés számára

Az 1. ábrán föltüntetett menetkapcsoláshoz képest a 2. ábrán a mezők, a 3. ábrán pedig a fegyverzetek vannak megfordítva. A működési módot a 2. ábra kapcsán ismertetjük. A rajzon (1) és (3) a mótorfegyverzetek, (2) és (4) a mezőtekercselések, (6) az indító- és fékezőellenállás, (6) az árambevezetés és (7) a földelés. 'Mindenekelőtt a (6) fékezőellenállásnak a (8) kapcsolóberendezés nyitott helyzeténél való bekapcsolásánál a menetből még meglévő remanencia folytán szokásos módon rövidzárlati fékezés következik be. A (6) fékezőellenállást teljesen rövidre lehet kapcsolni. Ezt a tiszta rövidzárlati kapcsolást abban az esetben alkalmazzuk, ha a fékezési feszültség nem nagyobb, mint a hálózati feszültség vagy természetesen akkor is, ha a hálózati feszültség kimarad (pl, a kocsi önműködő kapcsolójának nyitásánál). A (8) kapcsolóberendezés feszültaégcsévéje úgy van tekercselve, hogy a kapcsolóberendezés csak akikor kapcsoltatik be, ha a fékezési feszültség a hálózati feszültségnél egy bizonyos értékkel nagyobb. A kapcsolóberendezés akkor a hálózatot a fegyverzetekre, kapcsolja. A fegyverzetáram egy része a hálózatba és a (9) kettős ellenálláson át a fegyverzetbe áramlik vissza. A mezők tehát a mégfelelő értékkel gyengíttetnek, úgy hogy a fegyverzeti feszültség a hálózati feszültségnél csakis a (9) kettős ellenállásban föllépő f^zültségesés értékével nagyobb. A sebesség csökkenésével a hálózatba visszatérő áram lassanként zérus értékre csökken és a zérus feszültségnél működésibe lépő kapcsoló vagy visszáramkapcsoló gyanánt működő (8) kapcsolóberendezés a hálózatot a fegyverzetekről lekapcsolja. A (9) kettős ellenállás nem fekszik a rövidzárlati áramkörben és csakis arra szolgál, hogy a hálózat egyik (7) pólusát a fegyverzet és a mező között lévő két összeköttetésre kapcsolja. Az ellenállást a keresztezett fékezőkapcsolásnál HBBI szabad közvetlen összeköttetéssel helyettesíteni, minthogy a keresztezett kapcsolás különben nem megy át a kiegyenlítő vezetőkkel ellátott nem keresztezett fékezÖkapcsolásba. Ez a kapcsolás tudvalevőleg kiegyenlítő áramoknak a fegyverzetekben való létesítését teszi lehetődé. A keresztezett kapcsolás kiegyenlítő hatása azonban nem vész el akkor sem, ha kis kettős ellenállást alkalmazunk. Ha .másrészt a hálózati ágban védőellenállás elrendezése kívánatos, oly célból, hogy a fékezési áramok nagy sebességeknél csökkentessenek vagy hogy a mező gyengítésének határt szabjunk, akkor a kettős ellenállás nagyobbra választható vagy védőellenállásnak használható. A mondottak szerint az önműködő (8) kapcsolóberendezés célja abban áll, hogy a hálózatot csak akkor kapcsolja a fegyverzetekre, amikor a mótorok képesek arra, hogy dinamógép működve, a hálózatba áramot bocsiássanak. A mótorüzem egyáltalában ne legyen lehetséges, sőt a mezőágnak a- hálózatról való részleges táplálása is meggátolandó. A 2. és 3. ábrán példaképen olyan kapcsolások vannak föltüntetve, melyek ezen föladatot kielégítik. A 2. ábrán a feszültségcséve a fegyverzetre van kapcsolva, a kapcsolóberendezés tehát egy bizonyos nagyságú, 'a maximális hálózati feszültségnél nagyobb fegyverzeti feszültségnél kapcsoltatik be, vagyis mindig csak akkor, ha a fegyverzeti feszültség és a hálózati feszültség között pozitív feszültségkülömbség mutatkozik. Ingadozó hálózati feszültségnél ez a feszült'ségkülömbség is ugyanazon értékkel ingadozik, úgy hogy nagy hálózati feszültség esetében az áramvisszanyerés lehetősége nincs teljesen kihasználva. A 3. ábrán föltüntetett kapcsolással ez a hátrány is elkerülhető. Itt az önműködő kapcsoló egyik feszültségcsévéje a fegyverzettel, a másik pedig a hálózattal ván összekötve. A rúgóerővel szemben működő bekapcsolómozgás állandó, pozitív értelmű feszültségkülömbségnél jön létre. K A bekapcsoló mozgásnál a feszültség-