72518. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szövetek mosására és állandósítására

és a kondenzvizet is fölvette, lassankint fölmelegedett. Ezeket a hátrányokat mar megkísérelték kiküszöbölni, amennyiben a hűtőfürdő helyett hűtőhengereket alkalmaztak, mely a szövetet gyengén ki is facsarta. De ez a berendezés sem volt elegendő, mert a hűtőhengerek hatása a szövetnek csak nagyon lassú, tehát nem gazdaságos haladásával érvényesült és akkor is csak a szövetnek egyik oldalára. További alkotórésze jelen találmánynak a hűtőfürdő szétválasztása a gőztértől (1. ábra), mely egy minden oldal felé tömítő facsaróhenger sorozat által alkotott fallal van elzárva Ezen hengerekből álló (a, b, c, d, e, f, g, h, i) fal fölött, mely (k) keretbe van szerelve és amely keret a hajtókerekeket, a fölső 0) és az alsó (m) vezetőmotollát és az (n) verőhengereket hordja, van az (o) födő, mely körülzárja az (A) gőzteret és (p) vízelzáróval van a kereten tömítve. A keret belső szélessége körülbelül ugyanaz, mint a hengerek szélessége. Egv a keretben elhelyezett és kellően tömített lap útján, rúgónyomás segélyével valamennyi henger á szemben lévő kerettől üsthez szoríttatik, miáltal az oldaltömités bíztosifva van. A két szélső, (a) és (i) beogexeket .egy-egy, a henger teljes szélességében a kerülethez szoruló (q) cs (r) léc tömítik. A gőzbevezetés két, (s) és (í) csövön történik, ezek mindegyiket egy-égy (u.) és (v) vízfogó vályú veszi körül, melyek a kondenzvizet a kereten lévő (p) vízelzáróba vezetik. A hengerékből álló falnál a hengerek érintkezésénél létesülő vályúszerű terekből csupán azokon a helyeken szükséges kondenzvíz lecsapoló nyílásokról gondoskodni, amely helyeken a hengerek forgása a gőztértől kifelé irányul. Ezen helyeket az átfúrt kerethez csatlakozó (w) csődarabok víztelenítik. A hengerfal alatt rekeszekre osztott, kettősfalu vagy kígyócsöves hűtőberendezéssel ellátott (x) medence található, mély a hűtővizet tartalmazza. Az (y) kézikerék segítségével, fogaskerék és fogasrúd áttételek útján p hűtőmedence sülyesztihető, s ugyanakkor a gőztér födele emelhető, miáltal a berendezés belseje s a szövet egész útja hozzáférhetővé lesz. A hűtőmedence legfelső helyzetében a (k) keret lefelé nyúló falai, úgyszintén a (b, d, f, h) facsaróhengerek, utóbbiak gumiborításuk hűtése és kímélése céljából belemerülnék a hütőfürdőbe, miáltal elérhető, hogy a hengerkö!3ök, melyekben az (n) verőhengerek foglalnak helyet, a külső levegőtől elzárassanalk. Az (o) födél közelében vannak a (z) föcskendező csövek elhelyezve, amelyek arra szóigálnak, hogy az árút és a hengereket lehűtsék, mielőtt a készülék fölnyitása, vagy üzemen kívül való helyezése céljából a gőz elzáratnék. A munka menete a következő: Az árú, mely esetleg már az első nyújtáson túlesett, az 1. ábrán látható helyen lép a hideg öblítőfürdőbe, mely a vegyileg nem kötött lúgokat visszatartja és részben eltávolítja. Itt az (I és II) nyújtóhengerek előnyújtják, majd az (a, b) hengerpár között a gőztérbe lép, ahol azonnal a (III) nyújtóhengerre kerül, kifeszül és a gőz által állandósíttatik. Ezután a következő (b, e) hengerpár közé kerül, ahol megszabadul az erősen jlugös kondemzvíztől, mely oldalt, a (w) lecsapoló nyíláson kifolyik, és elkülönítve fogható föl. A (b, c) hengerpár közül kikerülve, a szövet fölülete az (n) verőhengerek által rácsapott víztől némileg már azonnal kihűl, később a hűtővízben alaposan lehffttetik, majd a következő (c, d) hengerpar között újból a gőztérbe érkezik. Ez a folyamat többször megismétlődik; újból lecsapódik a gőz, eltávolíttatik és különválasztódik a kondenzvíz és lehűttetik a szövet, míg végre az árú, vízzel való lefocsikendezés után hidegen és lúgtól mentesen hagyja el a készüléket. A berendezés nyújtóhengerek nélkül is készülhet, mikor is a nyűjlóhengerek he^ Ivett, a 2. ábrán látható módon vezetődobokat alkalmazhatunk a lúgok és más anyagok kimosására úgy. mint az a fehérítésnél és festésnél (kénes és csáva