72514. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés egyetlen kristályból álló rudak, drótok, szalagok stb. előállítására

liatosítál módja arra irányul, hogy két, vagy több drótot vezethessünk a íüíőforráson át és igy két, vagy. több drót szenvedjen egyidejűleg átalakulást, illetve kristályformáláist. Az eljárás különleges foganatosítási módjaként szerepel a jelen találmány keretében továbbá a kapott drót további megmunkálása, és alakítása húzó, hengerlő és kalapáló eljárással, melynek hatása alatt a használati hossz és a keresztmetszet alaikja, az egyetlen kristályban rejlő jó tulajdonságok föladása nélkül, megváltozik. A mellékelt rajzon vázlatos föltüntetésiben olyan berendezések foganatosítási példái vannak bemutatva, melyek a törzsszabadalomban ismertetett egyszerű berendezés mellett még olyan berendezéseiket ismertetnek, melyek a találmány tárgyának gyakorlati foganatosításakor bizonyos esetekben jó szolgálatokat tesznek. Az 1. ábra egy a kezelendő drót által axiálisan keresztülszelt gömbalakú fölhevítő kamrával és a hozzátartozíó, a hőfok szabályozására való berendezéssel ellátott készülék függélyes metszete, a 2. ábra az előmelegítő berendezés módosítása, egy kúpalakú csavarvonaJú fütődrótspirális alakjában, a 3. ábra egy olyan készülék függélyes metszete, melynél a drótnak darabonlkint való előmelegítése van lehetővé téve egy elkülönített fölső elökamrában, a 4. ábra ennek egy módosított foganatosítási alakja, végül az 5. ábra olyan függélyes metszet, melyen egy a higanytömítés hűtésére való berendezés látható. Hogy a hőfokesés tetszés szerinti befolyásolását érjük el az egész drót-elöél'lítási eljárás folyamán, mindenekelőtt egy az 1. ábrán látható készülékeárendezjést használhatunk. A készülék eszerint egy aránylag vékony falu (m) csőből áll, melyhez, egy üreges test, pl. golyó- vagy más forgási test alakjában kiképezett (<n) edény csat- | lakozik. Az (m) cső megjbosszabbiiásá" ban, az (n) edény másik oldalán, az (ml) cső van elrendezve, mely (A)-nál benyúlik az (n) edény belsejébe. Ez az (A) csődarab célszerűen az (i2) hüvelyben elállíthatóan van elrendezve, hogy az (ml) cső végének távolságát az (S) fűtési helytől tetszőlegesen változtatni lehessen. Az így kiképezett készülék (vl) és (v2)-nél alkalmas tömítésekkel, pl, higanytömítésekkel el van zárva. E tömítésekhez furatok tartoznak, melyeken a kezelendő (d) drótot lehet keresztülvezetni. ' Az (n) edényben centrálisán egy (S) fütődrótspirális, vagy más rövid fűtőberendezés van elhelyezve, mely (a)-nál és (b)-nél egy elektramos áramforrás pólusaival áll kapcsolatban és melyben egy előrekapcsolt ellenállás beszabályozásával a kívánt nagy áramerősség, illetve magas hőfok állítható be. Az (n) edény egy ^kamrába zárható be, melyet két (Pl) és (P2) lemez és az ezeket összekötő (G) henger alkot, mely utóbbi célszerűen valamely átlátszó anyagból van készítve. Az (m) csőre (w)-nél valamely hőszigetelő anyagréteg helyezhető, mely a cső kisebb vagy nagyobb részét veszi körül. A (gl, g2) csődarabokon és az (n) edényen át, a célnak megfelelő módon, valamely alkalmas gázt, pl. hidrogént vezetünk be, illetve el, pl. a rajzon a nyilakkal jelzett úton. Ha most, az elektromos áraim keresztülvezetésével, az' (S) spirálist a legvilágosabb fehér izzásig fölhevítjük, a következő folyamat megy végbe a készülékben: Az izzó (S) spirális hősugarai az (n) edény falaira verödneik és innen ismét visszaveretnek a legforróbb pontba. Egyidejűleg az (n) edény fala a meleg egy résziét az (m) csőhöz vezeti, úgy hogy utóbbinak hőfoka (S)-től (vl) felé fokozatosan csökken. Ezen hőfokesés mikéntje a (w) szigetelő anyagréteg nagyobb vagy kisebb darabjainak elhagyásával, vagy alkalmazásával, továbbá az