72461. lajstromszámú szabadalom • Készülék fűzfavesszők lehántására

- » — vastagabb végén fölhasítjuk a vesszőt, azután a szelence (e) nyílásán keresztülhúzzuk. Eközben a súllyal terhelt (k) kar segélyével annyira összetoljuk az (f) késeket, hogy azok a háncsot visszatartják és csupán a, vesszőt engedik keresztüljutni a. nyíláson. A szelence (e) nyílásait éppen azért választjúk kúposra (2. ábra), hogy mindenképen elhárítsuk, hogy a vessző háncsostul jusson át a nyíláson. A csőalakú héj az (e) nyílás előtt összetolódva hull le, de azután könnyűszerrel ismét kinyújtható és fonócélokra használható. A 4. és 5. ábra berendezést tüntet föl, melynek az a célja, hogy a fűzfavesszőket erőmüvileg lehessen keresztülhúzni. Az eddig leírt készülék legyen (A)-yal, az erőművi rész pedig (B)-vel jelölvd. Az (A) rész a (q) állványzaton nyugszik és ezen van elhelyezve a hajtómű, amely nagy (r) kerékből és az ezt (x, y) fogaskerék áttétellel hajtó (z) kézi vagy erőművi hajtású kerékből áll. Az (y) fogaskerék az (yl), az (r) kerék pedig az (rl) tengelyre van erősítve. Az áttétel akkora, hogy az (y) kerék kétszer fordul meg, amíg az (r) kereket egyszer körülhajtja. Ez utóbbinak (s) küllőjére van fölerősítve valamely alkalmas módon a (tl) csukló körül lengő (t) emelő. A (t) emelő egy nyomórúgó hatásának van alávetve és pedig oly módon, hogy a fölső végén lévő (u) keresztrudacska az (r) kerék jobboldali pereme felé szorul. Az (u) rudacska érdesítve van és vele szemben áll az (r) kerékhez peremszerüen hozzáerősített (o) nyelv, úgy hogy a keresztrudacslka és a nyelv fogószerüen megragadják a vesszőt. A (q) állványzathoz egy (w) váltókar van fixen hozzáerősítve. A működésmód a következő: A fűzfavesszőt a már leírt módon fölhasítjuk a vastagabb végén és keresztüldugjuk az (e) szelence kúpos nyílásán. Ebben a pillanatban a (t) emelő fölső állásban van és a rúgó hatása alatt becsappan, megfogja a vesszőt, s mivel az (r) kerék forog, áthúzza a vesszőt és perig addig, amíg a (t) emelő alsó karja fölszalad a (w) váltókarra. Ekkor' ugyanis a rúgó összenyomódik ós az (u, v) fogóssá] kinyílik, úgy hogy a lehántott vessző leesik. Időközben a munkás egy következő fűzfavesszőt táplált be, amelynek végét az (u, v) száj megfogja ésrmagával viszi. Természetesen több ily készüléket is állíthatunk föl egymás mellett. , A készülék igen gyorsan működik és a vesszőket a lehető legjobban kíméli. Míg az eddig ismeretes készülékek segélyével egy munkás naponkint csak 20 kg. fűzfavesszőt tudott lehántani, addig az új készülékkel mintegy 40—50 kg.-ot hánt le. SXAXASALIH láTK. 1. Készülék fűzfavesszők leEántására, jellemezve azáltal, hogy a végén, rugalmas kengyelek közt, fölhasított fűzfavessző áthúzására egy beállítható nyílás szolgál, mimellett a héjnak áthúzás közben való lehántása beállítható kések révén történik. 2. Az 1. igénypontban védett készülék egy kiviteli alakja, jellemezve azáltal^ hogy az áthúzónyílást mozgatható kések határolják, amelyek egy forgatható korongban vezetődnek, ami viszqpt egy beállítható súlyterhelésű emelő hatásának van alávetve. 3. Az 1., valamint a 2. igénypontban védett készülék egy-egy kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a lehántandó fűzfavesszők keresztülhúzására szolgáló áthúzónyílás kúposra van kiképezve. 4. Az 1. igénypontban védett készülék ' egy más kiviteli alakja, jellemiezve azáltal, hogy az áthúzónyílás folytatásában egy, rágós fogópofával ellátott továbbítókészülék van, amely erőművi úton végzi a lehántandó fűzfavesszők áthúzását. 5. A 4. igénypontban védett készülék egy kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a fogó lengő emelő gyanánt van kiképezve, amelynek egyik karja egy nyomórúgó hatása alatt áll, másik