72395. lajstromszámú szabadalom • Eljárás légterekkel ellátott falak szigetelésére és hozzávaló készülékek
Az imént leírt elvnek egy további alkalmazását mutaíják a 8—11. ábrák, itt a (21) végfalaik szabadonfekvő, befelé mozgatható középrészekből állanak, amelyek az oldalfalakon elrendezett (22) oldaltoldatok közti hézagot kitöltik. A záró tagok itt keskenyebbek, mint az a hézag, amely az oldalfalak között támad, mikor ez utóbbiak az öntési helyzetben vannak. Hogy zsaluzás öntéskor nö maradjon kitöltetlenül, a (10) formafalakon toldat- vagy tömítőlécek alalyára képezett (22) oldalrészek vannak, amelyei a (10) és (21) zsalufalak öntési helyzetében a máskülönben nyitóit hézagot kitöltik. úgy hogy a zsaluzás folytonossá válik. Minthogy azonban magától értetődöleg lehetetlen volna a (12) vezérrudak fölhúzása alkalmával a zsalusarkok oldalfalait a zsaluzás középpontja felé összehúznunk, mert a (22) toldatok közé benyúló és ezekre fölfekvő (21) végfalak a (10) oldalfalaik behúzását megakadályoznák, oly elrendezésről gondoskodtunk, hogy a (21) végfalak a (22) toldatok között elfoglalt helyzetükből a zsaluzás köréppontja felé össziahuza'tnak, .ínég mielőtt a (10) oldalfalak a középpont felé befelé húzatnának, miáltal ezen utóbbiak mozgása szabaddá válik. Ezen utóbb említett elrendezést pl. olyan szerkezetű készülékkel érhetjük el, hiint az az irnéni említett 8—11. ábrákban van jföltüntetve. Ez abban áll, hogy a (12) vézérrudaK függélyes (23) hasitéknyilással vannak ellátva, ahol a (24) csapok járnak, amelyek révén a (13) csuklótagok össze van-* nak kötve a (12) rudakkal. Az említett csuklótagok továbbá saját részükről a (25) csapok révén pántvasszerüen vannak összekötve a (10) oldalfalakkal. A (13) csuklókat a (12) vezérrudakon egymással szemben, vagy pedig zeg-zugosan helyezhetjük el. A (26, 27) csapok révén pedig a végfalak a (28) csuklótagok közvetítésével vannak a (12) vezérrudakkal forgathatóan összekötve, úgy nogy ez utóbbiak meghúzása alkalmával mindenekelőtt a (21) végfalaik működtetnek és a középpont felé huzatnak, mialatt a (10^ oldalfalak mozdulatlanok marainak, amíg a (24) csapok .c (23) hasitskok aljával nem érintkeznek. Ha a hasítékole alja a (12) rudak fölhúzásának folytatásakor a (24) csapokhoz ér, akkor a (10) oldalfalak is a középpont ícIq nyomulnak, úgy hogy az egész (10, 21 es 22) részekből képezett zsaluzás az öntés befejeztével, vagy kellő időben annak utána a megöntött betonból fölfelé kihúzható. A (23) hasítékok hosisza természetesen olyképe'n van, megszabva. ho£,y a (21) falak a zsaluzás középpontjától számítva, közel vagy teljesen a (22) oldalrészek sarkain belül fognak jutni, mielőtt a (10) falak mozgása a zsaluzás középpontja felé megkezdődik. (L. 10 ábra ) A (12) vezérrudakon (28) vezetékek vannak, hogy a rudak állását mozgás közben biztosítsák, amely vezetékek tetszés szerinti alakban, pl. mint a rajzból lá'ható, vezetőlyukakkal ellátva és szögletben elhelyezve készülhetnek. Á 12—15. ábrákban íöiülről, illetve két egymásra merőleges A—B és C—D metszetben föltüntetett kiviteli alak az eddigiektől csak. ke véss i íév el. A zsalufalaknak a középpont felé való összehúzása céljából a (12) vezérruuakban itt is (23) hasítéknyílásokat kell a (24) csapok szabad elmozgására oly mérvben alkalmazni, hogy a (21) faiak eiéggé befelé jussanak, mielőtt a (10) íalakal működtetjük. A (13) csuklótagok szögletben vagy ív alakban olykép vannak behajlítva, hogy a (24) csapok aránylag rövidre készíthetők, mimellett a (2«) csuklótagok a (12) rudakon, közös (26) csapok segélyével forgathatók, inig az eddigi kiviteli alakoknál az említett csuklótagok mindegyike külön (26) csap révén csatlakozott a (12) rudakhoz. Abban a kiviteli alakban, amelyet a 15. ábra felülnézetben, a 16. ábra pedig a 15. ábrának E—F vonala szerinti ke-~ resztmetszetben ábrázol, maguk a zsalufalak olyképen vannak .kiképezve, hogy mindjárt csuklók gyanánt szolgálnak.
