72368. lajstromszámú szabadalom • Kiegyenlítőszerkezet vezetőfékszelepeken
fqganato&ftási alaknál az (m) csatorma a í(b) forgótolattyú fölötti teret az (o) kiegyenlrtőtoíattyútóí baíra fekvő (p) térrel köti össze. Ez a (p) „tér a (q) furat útján kiegyenlítő tolattyútérrel közlekedik; a (q) furatot az (r) szelep vezérli. A kiegyenlítőszerkezet működési módja a következő: A vezetőfékszelepnek ismert állásaiban, nevezetesen a töltési és lazítási állásban, a menetállásban stb. a kiegyenlítőszerkezet a vezetőfé'kszelepen a szokott módon működik. A 4. ábra szerinti üzemi lazítási helyzetben a főlartálynyomás a (b) forgótolattyú fölötti térből a (g) vezetéknyomásszabályozóba áramlik. Az itt a fővezeték üzemfeszültségére fojtott nyomás azután a (h) csatornán és a forgótolattyú (i) kagylóján, valamint a (k) csatormán át az (1) kiegyenlítődugattyútól jobbra fekvő térbe, illetőleg az (e) kiegyenlítőtartályba áramlik. Az ezen tartályban erinek következtében föllépő nyomásnövekedés az (1) kiegyenlítő- és ezzel együtt az (o) kiegyénlítődugattyúnaik balra való eltolását eredményezi, mely utóbbi dugattyú az eltolás folyamán a kiegyenlítő tolattyúrostélyban lévő (n) furatot tárja föl. Mivel ez utóbbi az (m) csatorna útján összeköttetésben van a (b) forgótolattyú fölötti főtartálynyoin ássál töltött térrel, az (m„ n) úton főtartálynyomás kerül a kiegyenlítődugattyútól balra fekvő térbe, mely a (d) csatornán át a fővezetékkel közlekedik. Az (o) kiegyenlítőtolattyú már most az (n) csatornát addig tartja nyitva, míg a nyomás a kiégyenlítődugattyútól balra, illetve a fővezetékben ugyanolyan .mértékben növekedett, mint a kiegyenlít ődugattyútöl jobbra, illetőleg a kiegyenlítőtártályban uralkodó nyomás. Az (s) vezetőfékemelőnek, illetve az azzal összekötött (b) forgótoláttyúnak a lazítási záróhelyzetbe való átfektetés által (3. ábra) a mozdonyvezetőnek mindig módjában van a fővezetékben a kí"vánt nyomásnövekedést előidézni. Ebben a lazítási elzáró helyzetben, mint a 3. ábra mutatja, a (h, k) csatornáik az (i) kagylóból kilépnek és ezáltál a főlégtartály és a kiegyenlítőtartály közötti összeköttetés megszakad; elleniben a kiegyenlítő tolattyúrostélyban lévő (i) furat és a főlégtartály közötti összeköttetés az (m) csatorna útján még fönnáll úgy, hogy a főtartálynyomás az (m, n, d) úton a fővezetékbe átáramolhat mindaddig, mig nyomáskiegyenlítés áll be a kiegyenlítőtartály és a fővezeték között. A fővezeték föltöltése ily módon önműködően megy végbe és függetlenül a vonat hosszától, valamint a mozdonyszemélyzet figyelmétől. A találmány nincs korlátozva a kiegyenlítőszerkezetnek ismertetett kivitelére, hanem ezen foganatosítási alakon, a találmány keretén belül, változások ís lehetségesek. így pl. a tolattyúrostélyban elrendezett (n) furat helyett, a 2. ábra szerint (r) szelepet is alkalmazhatunk, mely a kiegyenlítődugattyú balra való eltolásánál fészkéről leemeltetik és az (m, p, r, q, d) úton főtartálynyomást enged a fővezetékbe áramlani. Ha az (1) kiegyenlítődugattyú mindkét oldalán előidéztük a kiegyenlítő nyomást, a rúgóval terhelt (r) szelep a kiegyenlítődugattyú, nak hátrálódása folytán záródik. Ha az üzemnyomás a fővezetékben igen nagy, illetve ugyanakikora, mint a fővezetékben, a (g) vezetéknyomás-szabályozó elesik. tisABABÁun istene. 1. Kiegyenlítőszerkezet vezetőfékszelepeken, jellemezve a vezetőfékszelep üzemi lazítási helyzetében a főlégtartály és a kiegyenlítőtartály közötti összeköttetés és egy a főtolattyú és kiegyenlítőszerkezet által vefcérelt összeköttetés által a főlégtartály és a fővezeték között oly célból, hogy a fővezetéknek különböző vonathosszuságoknál való föltöltésénél a vezetőfékszelep egyenlő kezelését biztosítsuk.
