72330. lajstromszámú szabadalom • Telefonfülke hangot át nem bocsátó szellőzőberendezéssel

az egymással közlekedő összes (4, 3, 2, 1) tereken átvonulva a (g) nyíláshoz^-innen pedig a fülke belsejébe juthat. A (b, c) betétlécek már most úgy vannak elrendezve, hogy a fülke belsejéből kifelé törekvő hang útjában az (1, 2, 3...) terek mindig szűkülnek, vagyis a (g) nyílásból az (1) térbe jutó hang az (1) tér tágabb résién jut be és a szűkebb rész felé halad, melyen átjutva a (2) tér tágabb részébe jut és innen ismét ezen tér szűkebb része felé halad és igy tovább, mig végre az (f) nyíláson ismét az utolsó tér szűkebb részén juthat ki a szabadba. Ezen folytonos szűkítések folytán a hang annyira legyöngíttetik, hogy kívül gyakorlatilag véve elenyészik. Az (1, 2, 3 ...) terek szűkítései azonban természetesen csak oly mértékűek, hogy a szellőzés céljából az átáramló levegőnek elegendő keresztmetszetet nyújtanak. Az elhasznált levegő kibocsátására való berendezés ugyanily értelemben van szerkesztve és célszerűen a fülke tetejét képező kettős falak között van elrendezve. Természetes, hogy az (1, 2, 3. ..) terek száma tetszésszerint változtatható. A telefonfülke egyébként tetszésszerint szerkeszthető és fölszerelhető; igy pl. az ajtó hangfogó zárása céljából úgy az ajtó külső kerülete, mint az ezzel érintkező ajtókeret posztó- vagy nemezsávokkal burkolható, úgy hogy az ajtó becsukásánál ezen nemezsávok egymásra szoríttatnak és hangfogó zárást létesítenek. SZABADALMI IGÉNY. Telefonfülke hangot át nem bocsátó szellőzőbeirendezéssel, jellemezve azáltal, hogy ennek terében a fülkéből kifaatoló hangok fölfogására oly terelőfalak vannak elrendezve, mejyek fordított tölcséreket alkotnak oly módon azonban, hocy a szellőző levegő egyenes haladásának útját el nem állják s a hang mindenkor a terek bővebb részéből kénytelen azok szűkebb része felé haladni. (1 rajzlap melléklettel.) '•1LA£ aéSZVÉNYTÁRBASÁG NVOMDÁJA HUDAPESTE*"