72248. lajstromszámú szabadalom • Berendezés anyaglemezeknek alátétlemezekre, különösen a kisajtolásuknál használt sajtolólemezekre való önműködő fölrakására

zat számára ázükséges, pontvonalkázottan rajzolt használati helyzetbe jutnak; az emelőikarok ezen helyzetében ;\z (M) ka­rok állítócisavarjai az (N) tengellyel érint­keznek. Most a kitolt kocsi vissza! ertc'ig vagy újabb kocsi betolásáig a l°ruezoket a (j) emelőkről az (L) segédalzatra rétegez­zük. Ha üres rakodókocsi tolatott be, ak­kor végső heyzetének elérése előtt meg­állíttatik és időközben az (L) segédalza­ton fekvő lemezraikás kézzel a kocsira emeltetik ál. Ha most a kocsit teljesen • betoljuk, akkor a (T3) keréktengely a vonalkázottain rajzolt helyzetben levő (K6) üitközőemelőtbe ütközik és ezt úgy len­geti ki, hogy az üres segédalzat fölfelé a használaton kivüli helyzietbe leng, ami ál­tal a segédalzat a (T) kocsira tovább föl­rétegezsndő lemezrakás körzetéből eltá­volíttatik. Minthogy emelltt a segédalzat önmű­ködő-be- és kikapcsolására való két bér­rendezés egymástól függetlenül működik, a rakodókocsik egymástól függetlenül tolhatók ki és be. Kettőnél több, a megrakott (e) leme­zek leemeléséire és lerakására szolgáló ilyen szerkezet használatánál kitűnik, hogy. ezen szerkezeteknek harántirány­ban egymás mellett való elrendezésiénél különösen a középen levő szerkezetekhez már nem lehet könnyen hozzáférni. Ez­ért némelykor előnyös, ha egyes lerakó­szeríkezeteket a rakodókocsikkal együtt nem rendezünk el az 1. ábrán látható módon kpzvetlenül a gép végénei, ha­nem azokat a géptől bizonyos távolság­ban helyezzük el. Ezt a .aé lt a leszedő- és lerakószerkezet, mely a {w láncokat és a (j) emelőiket fcairtalmazza^gy szerü mó­don azáltal teszi lehetővé, hogy egyes láncokat — pl. az 1. és 3. <8*"án látható (G3) láncszakaszt — tetszőleges távolsá­ságig vezetjük tovább. Ha pl. a géphez harántirányban hároim ilyen lerakóiszer­kezet rendezendő el, akkor pl. a két szél­sőt közvetlenül a gép mellett, a harmadi­kat pedig a (G3) lánc közvetítésével tá­volabb helyezhetjük el; 'természetles azonban, hogy a íordított elrendezés is lehetséges. Negy lerakószerkezet esetében a két középsőt közvetlenül a gépnél, a két szélsőt pedig ettől bizonyos távolságban rendezhetjük el vagy megfordítva. Ily mó­don az öSszes lerakóiszerkezetek, rakodó­kocsik, lemezrakások és segédalzatok könnyen hozzáférhetők. A hozzáférhető­séget szükség esetében még azáltal is ja­víthatjuk, hogy a gép hosszirányában fekvő mindegyik lenakószerkezetet a má­siktpl bizonyos távolságban rendezzük el, amikor azonban a (Gl) láncokat nem le­het a 2. ábrán föltüntetett módon két szomszédos berendezéshez közösen alkal­mazni. A kitűzött cél elérése továbbá a 3. áb­rán leredmiéinyvonalakkal ' jelzett módon úgy is lehetséges, hogy nem csak a le­rakószerkezetet, vagyis a lefutó láncsza­kaszt a rakodókocsival és a segédalzattal, hanem a megrakott (e) sajtolólemezeket bevezető (il) szállítószalagot, valamint a (G) szaüítóláncok fölszálló szakaszát (il­letve a leemielőszerkezetet) is a géptől bi­zonyos távolságban rendezzük el vagy más szavakkal a leszedő- és lerakószer-% kezetet a géptől eltávolítjuk és * az (il) szállítószalagot megfelelően rneghosszabít­juk. . A 3.-5. ábrán továbbá az (L, M) segéd­alzatnak a rakodókocsiftoz való ütközés útján történő ömiműkölő ki- és bekapcso­lást végső berendezés módosított fogana­tosítási alakja látható. Az eszközök lénye­gében azonosak, csakhogy a (KI, K5) hü­velyek hiányzanak és mindkét berendezés (L, M) emelőkarjai közvetlenül a (K) ten­gelyen, a (R6) ütközőikarok és a (K7) súlyemelők pedig közvetlenül a (K4) ten­gelyen vannak szilárdan megerősítve; a (K, K4) tengelyek valamely áttétel, pl. a (K2, K3) fogaskerékáttétel vagy eféle út­ján vannak egymással összekötve. Az egyik kocsi (T3) keréktengelyének az egyiík berendezés (K6) emelőjéhez valö ütközésénél tehát nem csak a hozzátar­tozó segédalzat, hanem a második beren­dezéshez tartozó segédalzat is fölfelé, a

Next

/
Thumbnails
Contents