72238. lajstromszámú szabadalom • Háromütemű robbanómótor

Továbbá a csúszás akadálytalan lebo nyolítása céljából az (e, f) szelepek végei is célszerűen le vannak tompítva és azok alsó fölületei a henger belső fölületével teljesen egyező körívben vannak csiszolva. A-motor működése a következő: Egy teljes munkafolyamat a dugattyúnak háromszori körüliforgásából (löket) keletkezik. Az első fordulat alkalmával (a rajzon teljes vonallal ábrázolt dugattyú-állásból kiindulva) a dugattyú a hengerben lévő gázokat az (m) nyíl irányában maga előtt tólva, a (kJ kipufogószelepen át kiszorítja a hengerből, ugyanekkor az (1) .szívószelepen át friss keveréket szí a hengerbe. Az (f) szelepet, vajamely kívülről működtetett (r) rúgós vagy másefféle szerkezet az összes fordulatok alatt állandóan a dugattyúhoz nyomja (a szelep záróhelyzete), míg az (ej szelepet, az előbbihez hasonló (p) szerkezet nyitott, vagyis a hengerfal vájatában fekvő állapotban tartja, mindaddig míg a dugattyú második fordulatát megkezdve, az (e) szelep alatt elhalad, mikor is a (p) szerkezet az (e) szelepet a dugattyúhoz .szorítja és ezen. helyzetében megtartja,, úgy hogy a dugattyú elforgáisánál ez utóbbi mögött, az (e) és (f) szelepöknek (e2) és (fl) állásánál bezárt (n) térben vákuum keletkezik, minek következtében, ha a dugattyú a (ki) szelepet elérte, ezen szelepen át levegőt szí a dugattyú mögé, illetve az (e) szelep és a dugattyú közti térbe, míg az (n) térből kihajtott •és a dugattyú által előretolt gázkeveréket a dugattyú összenyomja és az (f) szelep :alatt elhaladva az összenyomott. gázokat .az (n) térbe hajtja* ahol az (e) és (f) .szelepek zárt állása következtében vá-; kuum uralkodik és ahol á gázok robbantására szolgáló (g) gyújtóberendezés van elrendezve. A dugattyú mögé vezetett külső levegő hatásos hűtőszerül szolgál. Ezen két első fordulatot közvetlenül :az (a) főtengelyen alkalmazott lendítő"kerék eszközli, mindaddig amig a (b) dugattyú csúcsa, a gyújtókészülék alatt elhaladván, az (e) szelepet fölemelte, mikor is az összenyomott "gázok meggyújtása és robbanása végbe megy. Az (n) térben összeszorított gázoknak természetesen a dugattyú mögött kell robbanniok. Avégből, hogy a dugattyú által az (n) térbe nyomott gázok robbanás előtt a dugattyú mögé vezethetők legyenek, a henger falában egy vagy- több (i) csővezetéket alkalmazunk, amelyek (h) végeikkel a (gjsgyújtókészülék előtt, (j) végeikkel pedig a gyújtókészülék mögött torkollana'k á hengerbe. Ezen elrendezés folytán, ha a (bj dugattyú elhaladt az (ij vezetékek (hj torkolatai alatt, a gázok a (j) torkblatokon át a csővezetékekbe és ezekből a (h) nyílásokon át ismét a hengerbe tódulnak, de már a dugattyú mögött foglalnak helyet. Tovább haladván, a dugattyú az (e) szelepnek már említett fölemelését eszközli, mire a gázkeverék már említett meggyújtása és robbanása következik be. A dugattyú harmadik, illetve mun,Kaíordulatát ezen robbanás eszközli, mikor is a hűtőlevegő a (k) kipufogó szelepen át kiszorul á hengerből. * Az (e) szelep működtetését végző (p) szerkezet, továbbá a (g) gyújtószerkezet az (a) főtengelyről működtethetők, mimellett azok a megkívánt módon vannak egymáshoz szabályozva. Az (e^ szelep a robbanás pillanatától kezdve, tehát a harmadik fordulat (munkialöket) alatt és az ezt követő első (kipufogó és szívó) fordulat alatt, a (p) szerkezet beállítása folytán, nyitott helyzetben van, vagyis a (c) henger falában lévő vájatban rögzítve tartatik és csak akkor zárul, illietve esik a dugattyú falára, amikor a dugattyú az (f) szelepen éppen túlhaladt. Ezen utóbbi "(f) szelep fölemelése után kezdődik a második (összenyomási) fordulat és így tovább. Célszerű az (f) - csúszószelep végében (s) átbocsátó szelepet alkalmazni, oly