72217. lajstromszámú szabadalom • Berendezés önzáró ajtózárakon

reteszre merő-lege* (4) vállrósszel van ellátva, amely a fölső végén (5) kampóvá van kiképezve. A retesz alakja olyan, hogy megfordítva is ós ismert .módon jobbvagy baloldali zárakhoz is alkalmazható; a retesz megfordítása egyszerűen azáltal eszközölhető, hogy a reteszt a (2) lemezről leválasztjuk, ennek (2) vállrésze.és (5) kampója ellenben változatlan helyzetben maradnak. A zártokban a retesz fölött a (6) emelő (biztonsági lía:mpó) van forgathatóan ágyazva, amelynek kampóalakú (7) vége a (2) lemez (31

) toldatával működik közre, hogy a reteszt végső helyzeteiben megakassza. A (6) emelő még a (8) toldattal van ellátva,amely a (9) reteszkar (10) fölső végének útjába nyúlik be, ügy hogy a (9) kar a (6) emelőt a retesz kioldása végett működtetheti. A reteszkarnak még (11) kiemelkedése is van, amely a (2) lemez, (4) vállrészóhez támaszkodik, ha a reteszkart elforgatjuk ós a reteszt a záró helyzetből hátrafelé "á nyitott helyzetbe (2. ábra) mozgatjuk. Ha most aretesz rúgóhatás alatt a záró helyzet fölé kifelé mozog, a (11) kiemelkedés a (4) vállrészen fölfelé csúszik, míg a vállrész végén kiképezett (5) kampóvar nem kapcsolódik. Ekkor a retesz közbenső helyzetben (3. ábra) van, amelyben csaík rézsútos fölülete nyúlik ki a zártokból (1. ábra). Záró helyzetben a retesz csak annyira nyúlik Ki, hogy (a retesz mozgásának irányával párhuzamos) sík része is a zártokon kivül fekszik (1. ábra). JV reteszkar szorosan agya mellett a kiemelkedő, (12) karral van ellátva, amely a (34) kulcs segítségével működtethető. A zár ezenkívül (15) rekesztőkkel van fölszerelve és mozgatható részeit ismert módon rúgók működtetik. Iía a retesz a szélső helyzetet vagyis a záró helyzetet foglalja el, a (6) emelő mellső vége által van megakasztva, amely a (2) lemez (31

) toldatához támaszkodik. Ha a kulcsot forgatjuk, hogy a zárat ki- ' nyissuk, a kulcs a (13) emelőre nyomási gyakorol és ez az emelő a (9) reteszkarra hat, úgy hogy a (9) reteszkar a (6) emelőt megemeli és a reteszt kioldja. Ha a (9) í dieszkart tovább forgatjuk el, ennieik (11) kiemelkedése a reteszt hátrafelé a nyitott helyzetbe (2. ábra) tolja el. Ha most a kulcsot elbocsátjuk, a reteszt rúgója kifelé hajtja és eközben a retesz a reteszkart magával viszi, úgy hogy a (11) kiemelkedés a (4) vállrészen csúszik, míg az (5) kampóval nem kapcsolódik, mire a retesz kifelé való mozgása meg van akasztva. Most a retesz az előbb említeti közbenső helyzetet (3. ábra) foglalja el, amelyben csak lérézselt része nyúlik ki zártokból, rézsútos fölülete pedig oly helyzetben van, hogy a retesz hátratolása végett működtethető, ha az ajtót becsukjuk. A retesznek e mozgása közben a reteszkar is hátrafelé mozog el, míg addig nem jut, hogy (11) kj emelkedése, az (5) ' kampóból kikapcsolódik, miközben rugójának hatása alatt előre mozog, míg a (9) reteszkar (12) karja a (13) emelőhöz nem támaszkodik. Egyidejűleg, rúgó járnak hatása alatt a retesz is előre mozóg el ós az 1. ábrán látható szélső záró helyzetet 'foglalja el. Ez elrendezés tehát mindig biztosítja azt, hogy, ha az ajtót becsukjuk, a retesz oly helyzetben van, amelyben hátraleié tolható. Ha az ajtónak bezáfás nélkül kell maradnia, az (1) reteszt a (14) kulcs vagy a (9) reteszkaron alkalmazott fogantyú elforgatása által a 2. ábrán látható helyzetbe visszahúzzuk és mielőtt a kulcsot vagy a fogantyút elbocsátanök, a reteszt kézzel tovább toljuk be, míg a (6) emelő kampóalakú (7) része a (2) lemez (31

) toldata elé nem csappan (4. ábra) és a retesz a betolt helyzetben marad. A retesznek e betolása közben a (2) lemez (18) loídala a reteszkar előremozgásának megakaisztásáira való az esetben, ha a kulcsot vagyá fogantyút elbocsátjuk, úgyhogy a retészkar külső (10) végének a (6) emelő (8) toldata mögött kell maradnia, amint a 4. ábra mutatja. Ha az ajtót ismét bezárni akarjuk, a reteszkart mozgatjuk, úgy hogy a (6) emelőfcjmegerriéljük, a