72143. lajstromszámú szabadalom • Tartóknak különböző magassági beállítását megengedő állványzat

_ 2 _ mellső borda a derékszögű négyszög alakjával biró fogakból álló (3) fogázást képezi. Az állványzat, hátsó falával, a helyiségnek falához van erősítve vagy, egy más foganatósítási alaknál, megfelelő talpakon áll, de kiképezhető akként is, hogy , maguk az állványok vannak közvetlenül ' a helyiségnek falára szerelve. A (3) fogazások (4. ábra) és az (1) hátsó fal között egy-egy hézag marad fenn, melyben a polcoknak kapcsoló részei foglalnak helyet. A polcokat két-két (4) oldalfal (1. ábra) és az .ebeket egymással összekötő , (5) hátsó fal és (6) polcdeszka képezik. A (4) oldalfalakon egy-egy, harántmetszetben derékszögű négyszög alakjával biró (7) ütköző (4; ábra) és ezek alatt egy-egy, harántmetszetben L-alakú (8) ütköző van fölerősítve. A polcnak az állványokon való fölszerelése után a (8) ütközők, vízszintes száraikkal, a (3) fogazások egy-' egy fogának fölső fölületére, függélyes száraikkal pedig ezen fognak külső fölületére fekszenek és a polcot az állványokon fölfüggesztik, míg a (7) ütközők a fcgazások egy-egy másik fogának hátsó fölületére fekszenek és így a polcot a saját és az azt terhelő könyvek súlyának hatása alatt a (8) fölfüggesztő ütközők körül való elfordulás, és az állványokról való leesés)

ellenében biztosítjuk. A polcnak az állványokra való fölszerelésénél a (7) biztosító és a (8) fölfüggesztő ütközőket a két (3) fogadásnak egy-egy, egyazon magasságban fekvő fogközébe és ezeken át a fogazások és a hátsó fal között lévő hézagokba vezetjük be, minek megtörténtével a polcot eltoljuk mindaddig, míg az a kivánt magassági helyzetbe nem jut, a. mikor is a (8) fölfüggesztő ütközők és a fogazásoknak megjelelő fogai között létesítjük a kapcsolatot oly módon, hogy a • fölfüggesztő ütközőknek vízszintes szárát egy-egy fog fölső fölületére, azoknak függélyes szárát pedig ezen fogaik mellső fölületére fektetjük. A polcnak leszerelése az ismertetett műveleteknek ellenkező sorrendben való elvégzésével foganatosítható, a polc magassági beállítása pedig a fölfüggesztő ütközőknek a fogadások fogaiból való kikapcsolás után, a polcnak az állványokban végzett eltolásával történik. Az imént ismertetett foganatosítási alaknál az állványzat csakis két állványnyal bír és a polcok abban csakis egy sorozatban, egymás fölött vannak elhelyezve. Több állvánnyal biró és több polcsorózatnak alkalmazását megengedő foganatosítási alakoknál a középállványok kettős fogazással vannak ellátva és ennek .megfelelően, két-két mellső bordával bírnak. Az állványzatnak egy másik, szabadon álló könyvtári -állványzat gyanánt kiké- ^ pezett foganatosítási alakjánál az állványok kettős T-tartókat képeznek, melyek a (21) bordáktól (6. ábra) és az ezeket egymással összekötő (9) hídakból állanak. A bordákban két-két (3) fogazás (5. v ábra) van kiképezve. Az állványokat, az alsó és fölső végeiken, a (10, 11) hosztartók kötik össze egymással úgy, hogy egy, több mezőre osztott keret keletkezik, melynek mindegyik mezője egy-egy polcsorozatnak fölszerelésére szolgál. A két szélső állványnak két bordáján természetesen csak egy-egy fogazás van kiképezve és ennek megfelelően, a borda maga is csak egyoldalúan van alkalmazva. A*polcakat a (7, 8) ütközők ugyanúgy tartják meg az állványokon, mint az első foganatosítási alaknál és a polcok az állványoknak mellső és hátsó oldalán, tehát két, egymás mellett fekvő csoportban vannak elrendezve. Az állványzatnak ezen foganatosítási alakjainál a (3) fogazatok a polcok mellett fekszenek úgy, hogy a polcok oldal- .. falainak távolságai az állványoktól nagyobb, mint a (3) fogazások fogainak magassága. Ezen távolság kisebbíthető, ha a fogazások akként vannak elrendezve, hogy a fcgazások a polcok mögött fekszenek. Az állványzatnak ezen foganatosítási alakjá-