72099. lajstromszámú szabadalom • Hajtás változó munkaellenállású gépekhez, különösen szerszámgépekhez

- 8 -illetve (s2

) vonalakat kapjuk és már most áz utóbbiaknak megfelelő ordinátákat az (U) erőkre jellemző (e) ordinata fölé, illetve egymás fölé rakjuk, úgy végeredményül az (E'( vonal adódik ki a gép elméleti és súrlódási munkájának összmunkaterületét határoló vonal gya,nánt; kiegyenlítés céljából vagyis a végből, hogy azt a nfunkatöbblétet (súrlódási ellenállási munkát), melyet a hajtócsapnak (nagyobb (U) kerületi erőkkel) még le kell győznie, itt is rendszeresen a változó diagrammok [(Zl

s

), illetve (Z2

S

) görbék] megszabta tényleges értékekig csökkentsük, kiegészítésképen akár a 4. ábrán látható (primér) kulissza kiképzésénél akár az alább ismertetendő külön (szekundér vagy terciér stb.) segédkulisszát alkalmazva, pontrólpontra egészen hasonló módon járunk el, mint ahogy a munkadarabellenállás tekintetében az 1., 2., 4., illetve 4a. ábrák nyomán ismertetfük. A 2a. ábrán, azonos megmunkálási föltételek mellett, egy eddigi szerszámgép súrlódási munkaterülete is föl van tüntetve és pedig egyenletes ennek javára oly egyszerű hajtószerkezet, pl. forgattyúval közvetlenül hajtott fogaskerékből és szerszámtartó gyanánt szereplő fogasrúdból álló szerkezet esetére, melynél a csapnyomások igen kedvezőek, amennyiben a fogaskerék csapnyomása sohasem haladja túl magát a fogaskerék kerületi erejét. Az (I) ordinata jelzi a fogaskerék csapsúrlódási munkáját, a (II) ordinata pedig a fogasrúd súrlódási munkáját, mimellett azt a további kedvező föltételt választottuk, hogy a fogasrúd a maga vezetékében nem csúszósúrlódásnak, hanem (pl. görgőkkel lévén ellátva) csupán gördülő súrlódásnak van alávetve. Erre az esetre az (Rs

) vonal adódik ki az össz munkaterületetet határoló vonal gyanánt. (Áttekinthetőség kedvéért a 2. ábrához úgy a találmány szerinti gjip, mint az eddigi gépek esetére a további, kisebb veszteségeket, nevezetesen a járulékos elemek kisebb súrlódásából, a kopásból stb. eredő veszteségeket figyelmen kívül hagytuk, ami azonban a fönti összehasonlítás eredményét nem befolyásolja, minthogy ezen további veszteségek minden gépnél egyaránt átlag 1—2®7o-kal vehetők, illetve veendők tekintetbe.) A föntieket összefoglalva, látjuk, hogy a találmány tárgyával még arra az esetre is, ha a súrlódási munkaterületek kiegyenlítésétől QI is tekintünk, az eddigi ily gépekkel szemben rendkívüli megtakarításokat érhetünk el, amint azt a példában az (E") vonal és az (R,) vonal ordinátái közötti különbség világosan mutatja. Visszatérve a 4. ábrára, itt — kis görberészletekkel a (K) görbének különböző helyzetei is jelezve vannak és pedig a görbe azon részeivel, amelyekkel az a menesztőkört mindenkor a hajtócsap előremozgásának illető (1, 2'. . . 12) pontjában metszi. Föl vannak tüntetve továbbá a (K) görbének viszonylagos hajlásszögei, vagyis azon szögek, amelyeket a görbe érintői a mozgás közben ezen egyeshelyzetekben a menesztőkör érintőivel bezárnak; ezen szögek megegyeznek a 4a. ábra nyomán az erők elosztása alapján való szerkesztési mód számára már ismertetett, (U) és (T) közötti szögekkel (a 4a. ábra (3) pontjánál (fi)-val jelölve). Ezen különböző szögek, melyek «támadási szögeknek» is nevezhetők, ugyancsak jellegzetes módon mutatják a találmány szerinti hajtás*lefolyását: ezen szögek ugyanis a diagramm (2. ábra) szerinti (P') erőkhöz viszonyítva fordított értelemben csökkennek, illetve növekednek azaz a (A 1) diagrammnak (1. ábra) illetve a(Al/> AV • • • st

b

) löketrészeknek (2. ábra) megfelelően csökkennek, körülbelül a munkalöket közepén (ahol *(P') maximális) minimumot érnek el és ugyancsak a (A 1) értékeknek megfelelően növekednek. Világos, hogy a (K) görbe alakja többek között a menesztőkör (13) pontja helyének megválasztásától függ és hogy ez a választás a mindenkori kívánt eseteknek megfelelően egészen tetszőlegesen történhetik. Más szóval, ha a munkalöket és a visszafutó löket között lehetőleg nagy arány kívánatos, a (13) ponttal tetszőlegesen közel mehetünk a (O) ponthoz anélkül, hogy a (K) görbe ismertetett kiképzésének lehetősége kérdésessé válnék. Egyedül a gyakorlati kivehető-