72099. lajstromszámú szabadalom • Hajtás változó munkaellenállású gépekhez, különösen szerszámgépekhez
__ P," cos P . l~ cos + ' (Za ) a parallelogrammból közvetlenül adódik : _z2 = ps " t, /,3+r) 2.) Az 1. ós 2. képletekben a munkamenet egyes fázisaihoz (1. 2, 3 . . . 13 pontokhoz) tartozó csapnyomások kiszámítása céljából természetesen (P3 ") helyébe az illető ponthoz tartozó (P") erő teendő; ugyanez áll-a (P) és (y) szögekre is, melyeket akár a 4. ábra alapján lemérhetünk, akár kiszámíthatunk Az ekként kiszámított csapnyomások lefolyását mutatja a 2a. ábra, mely megfelel a 2. ábrának, csupán jobb áttekinthetőség kedvéért (tekintettel az alább ismertetendő további diagrammokra) a 2. ábránál nagyobb léptékben van szerkesztve és ahhoz képest 90°-kal el van fordítva. A 2a. ábrába tájékoztatásul ismét fölvettük változatlanul (a (P') görbét vagyis a munkadarabellenállás lefolyását mutató görbét, továbbá az (e') vonalat, mely a kiegyenlített elméleti munkaterületnek megfelelően az elméleti (U) kerületi erők diagrammját adja. A csapnyomásoknak (megfelelően (Z^-gyel illetve (Z„)-vel jelölt) görbéi természetesen még nem, adják a súrlódási munkaterületet, mint ahogy e görbék Iegfölső pontjai (Zt ) max., illetve Zs ) max. csakis az illető forgás — illetve len<íéscsap méretezésénél jönnek tekintetbe. E részben megjegyzendő, hogy az ezen maximális értékek alapján a szokásos módon megállapított csapméretek, noha a fölvett példában viszonylag nagyobbak, mint ugyanazon (U) kerületi erők mellett más fajta gépeknél (pl. erőgépek vagy emelőgépek egyszerű változatlan áttételeinél) volnának, még mindig kisebbek — részben igen lényegesen kisebbek — mint az eddigi ily szerszámgépeknél, minthogy Zx max., ill. Z2 max. jóval alatta van P' max-nak, anielynek alapján az eddigi szerszámgépek mértezése történt. Maga a főcél vagyis a munkamegtakarítás tekintetében a viszonyok a találmány tárgyánál összehasonlíthatatlanul kedvezőbbek, amint az az alábbiakból kitűnik: Ha a (ZJ görbe, ill. a (Zj) görbe alapján (mely utóbbinak részben szabálytalan alakja a löket első részében az útrészletek lefolyására fölállított elméleti föltételnek a speciális példa kedvéért egyenesen kedvezőtlen követeléséből folyik) a súrlódási tényező és fölület alapján fölállított ismeretes képletek vévén pontról-pontra kiszámítjuk a súrlódási munkákat, úgy a (Zl s ), illetve (Za s ) görbéket kapjuk; az ezen görbék határolta munkaterületek (egyszer, illetve kétszer sraffozott területek) adják tehát a súrlódási munkákat. Ezen munkaterületek csúcspontjai (Zl s ) max., illetve (Z3 S ) max.-mal vannak jelölve és ha már most csupán ezen maximumokat vennők tekintetbe (úgy amint azt eddigelé pl. a szerszám ellenállási munkájának legyőzésére fordított munka említett megállapításánál tették), még ezen kedvezőtlen föltétel mellett is azaz egyszerűen a (Zl s )max. és a (Z9 8 ) max. értékeknek az (e) ordinata fölé helyezésével, oly összmunkaterület adódnék ki, mely (amint azt az ezen munkaterületet határoló (E") vonal mutatja) az eddigi ily szerszámgépek akár csupán elméleti (azaz súrlódási munka nélkül figyelembe vett) munkájának is kb. csak harmadrészét teszi. Az eddigi munka ugyanis, amint azt a bevezetésben már jeleztük, (a—P') max. 1-szorzatnak felel meg, vagyis azt a 2a. ábrán a (P') max. vonal határolja (Ezen négyszög valamint az eddigi gépednek a súrlódási munka figyelembevételével kiadódó, alább említendő összmunkaterületét jellemző nagyobb négyszög fölső sarkai a valóságnak megfelelően vagyis a löket kezdetén és végén lévő átmenet arányában legömbölyítve képzelendők, ez azonban a jelen összehasonlítást számbavehető mértékben netíi befolyásolja.) A munkaviszonyok azonban éppen a találmány szerinti kiegyenlítő módszernek egyúttal magára a súrlódási munkára való alkalma zásával az (E") vonal határolta munkaterülettel szemben kívánt esetben jóval kedvezőbbé is tehetők. Ha ugyanis a (Z1 8 ) és (Z2 S ) görbék határolta súrlódási munkaterületeket (úgy amint a szerszám ellenállási munkájára vonatkozólag a 2. ábra nyomán ismertettük (külön-külön kiegyenlítjük, amikor is az (sx ),
