71945. lajstromszámú szabadalom • Emelőszerkezet kerekeken eltolható kemencefejek számára

"tolni és így a fej emelése céljára kifogástalan megoldást létrehozni. Egyenletes emelés céljából négy emelőhengerre van szükség, melyek a hordkeret négy sarkára hatnak, mely ,. bordkerétre az egész fej föl van építve. Ezen négy pont mint támadási pont a legelőnyösebb statikai viszonyokat adja és pedig úgy a fej vasszerkezetére nézve, mint az emelőhengereknek a dobogószerkezeten való alátámasztására nézve. Minthogy a rendelkezésre álló tér igen csekély, a találmány értelmében közvetlenül -ható lehetőleg rövid és tömören kiképezett emelőhengerek alkalmaztatnak. Ezáltal min-denféle fölösleges emeltyűmechanizmus -és a fejszerkezet előnytelen igénybevétele kiküszöböltetik. ' Hogy az emelőhengerek kis méretűek legyenek, igen nagy nyomásokat kell alkalmazni. így pl. egy rendes kemence számára 400 atm. nyomást alkalmazhatunk, mimellett használható hengerméretek adódnak. Természetes, hogy négy henger helyett pl. hatot vagy nyolcat is alkalmazhatunk, amennyiben egy egyszerű hengert két egymásmellé állított "hengerrel helyettesítünk. Minthogy a négy henger terhelése egyenlőtlen, amennyiben a kemence felé eső hengerek jobban vannak megterhelve, mint a kemencétől elfordított oldalon levő hengerek, másrészt azonban a fejet egyenletesen kell fölemelni, a hengereket páronként kell működtetni. Ezen föltételeket azáltal teljesíthetjük, hogy mind á négy hengert* ugyanazon átmérőre készítjük és azokat két szivattyú segélyé•vel páronkint, időegységekként ugyanazon folyadékmennyiséggel tápláljuk, Hymódon a fej egyenletes emelését biztosan elérjük. Lehet azonban mind á négy hengert egy közös szivattyú és közös nyomtartány segélyével is táplálni. TSzen esetben szükséges a hengerek átmérőit páronkint a rajtuk nyugvó tehernek megfelelően méretezni, úgy hogy a "víznyomás mind a négy henger számára ugyanaz. Ha azután $ qsőkeresítirietszer teket a hengerátmérőkhöz njegfplelően méretezzük és a bevezetés ismét páronkint történik, akkor ezen esetben közös szivattyúhajtásnál is egyenletes emelést érünk el. A csatolt rajzokon a találmány két példaképem kiviteli alakja van föltüntetve. Az 1. ábra egy kemencefej metszete a kemence és a kamrák melletti helyzetében. A 2. ábra alaprajzot mutat két külön szivattyúval és a 3. ábra alaprajzolt egy közös szivattyúval. Ezen ábrákban (A) a kemencét, (B) a kemencefejet és (C) a hordkeretet mutatja, melyre a kemencefej föl van építve. Ezen hordkeret az (E) járókerekek segélyével az (F) emelőkereten nyugszik. A találmány értelmében már most ezen (F) emelőkeretre alulról a (G, 01, H, Hl emelőhengerek hatnak és ha a fejét el akarjuk tolni, akkor az (F) emelőkeretet a (J) dobogó magasságáig fölemelik. A 2. ábrában a (K) • szivattyú a (KI, K2) csővezetékek útján a (H) és (Hl) emelőhengereket táplálja, míg ellenben az (L) szivattyú az (Ll) és (L2) csővezetékek útján a (G, Gl) emelőhengerekkel van összekötve. A 3. ábrában (M) mind a négy emelőhenger számára való közös szivattyút jelzi; (N) a gyűjtőtartány, melybe a szivattyú a nyomóvizet beszorítja, mely innen az (0, 01) szabályozó szelepekkel fölszerelt különböző átmérőjű csöveken át a hengerekbe vezettetik és pedig a (G, Gl) hengerekhez a vezetés a (P) csővezetéken és a (H, Hl) hengerekhez az (R) csővezetéken át történik. ~ Ha a kemencefejet föl kell emelni, akkor a 2. ábra szerinti kiviteli alaknál az (L) és (K) szivattyúkat egyenletesen bájtjuk, miáltal négy egyenlő átmérőjű érnelőhenger alkalmazásánál a fej egyenletes fölemelése következik be. A 3. ábra szerinti berendezésnél az (O, 01), szelepek segélyével a (G, Gl), illetve (H, Hl) emelőhengerekhpz való áramlást akként szabályozzuk, hogy itt is a fej emelése egyenletes lesz.