71929. lajstromszámú szabadalom • Differenciális vezérlés távolból működtetett mótorok számára

nek az állandóan gerjesztett (1) és (3) mágneseik. vannak. Az (5) > és (6) szabályozók segélyével befolyásolt (2) és (4) mágnestekercselések a (7) és <(8) póttekercselésekkel vannak ellátva; ez utóbbiak sorosan kapcsoltatnak és rajtuk az áramok összege megy keresztül. A hatást gyakorlati példa kapcsán magyarázzuk meg. Föltesszük, hogy a közös (9) visszatérő vezeték és a pót-tekercselések ellenállása 200 Ohm., míg mindegyik szabályozandó áramkör ellenállása a középállásban 600 Ohm. A póttekercselésnek 2000, a főtekercselésnek 6000 menete van; a gerjesztő feszültség 100 Yolt. Ezen számadatokat föltételezve, a középállásban mindegyik rendszer ampermenetszáma 6000 .0-1 = 600 ampermenet a főtekercsben plus 2000 0-2 = 400 ampermenet a póttekercselésben, összesen tehát 10Ó0 ampermenet. Ha most a szabályozandó áramkörök egyikét, pl. az (5) áramkört, teljesen kikapcsoljuk, akkor a közös visszatérő vezetékben a feszültség veszteség kisebbedik, a (4) főtekercsen átmenő áram erőssége tehát ugyanennyivel növekszik, egyidejűleg azonban az áramerősség a (8) póttekercselésben csökken. Az ampermenetszámot most a egyenlet adja meg, vagyis az ampermenetek száma ugyanannyi, mint az első esetben és az a követelmény, hogy az egyik áramkör szabályozásánál a zérushelyzetben lévő másik rendszernek befolyásolatlanul kell maradnia, teljesítve van. Hasonlóképen kompenzáltatik a visszatérő vezeték hatása, ha az (5) szabályozóban az ellenállást csökkentjük. A póttekercselések a leírt elrendezésnél a (3) és (4) szabályozó mágneseken pozitív értelemben vannak elrendezve, de azokat az (1) és (3) mágneseken negativ értelmében is alkalmazhatjuk vagy a kiegyenlítési értelemben úgy is oszthatjuk el, hogy mindkét differenciális mágnest befolyásolják. A 3. ábra más módszerét mutatja a pótampermenetek létesítésének, a másik szabályozókészülékhez tartozó áramkör ellenállásainak egyidejű változtatása mellett. Az állandóan gerjesztett (1) és (3) mágnesekkel itt is a (2) és (4) mágnesek hatnak szemben. Az (5) és (6) szabályozókat egy-egy (7, 8) pótkontaktuspályával látjuk el, melyek a másik rendszer áramkörében fekszenek. Ha most az egyik áramkört szabályozzuk, akkor egyidejűleg a másik áramkör ellenállása megváltozik és ez utóbbi ampermenetei a közös visszatérő vezetékben föllépő feszültségesés dacára változatlanok maradnak. A jelzett célt a 4. ábrán látható elrendezéssel még egyszerűbb módon azáltal érjük el, hogy ellenállásokat kapcsolunk egymással párhuzamosan. A szabályozók középállásában a (10) ellenálláson áram nem megy át. Ha azonban pl. az (5) szabályozót kikapcsoljuk, akkor az áram egy része az ellenálláson át a (2) készülékhez áramlik. Ha a (10) ellenállást úgy méretezzük, hogy a másik rendszerből annyi áramot von el, illetve abba annyi áramot bocsát, amennyivel a rendszer kapocsfeszültsége a közös visszatérő vezeték hatása alatt megváltozik, akkor a nem szabályozott rendszerek ampermenetei itt is változatlanok maradnak. A fentiekben a folyamatokat két rendszer kapcsán ismertettük, de ugyanily módon három és több rendszerre is kiterjeszthetők. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Differenciális vezérlés távolból működtetett motorok számara, azáltal jellemezve, hogy egy átkormányzó indítókapcsoló egy tartósan gerjesztett mágnes és egy szabályozó ellenállás segítségével változtatható mágnes hatása alatt áll úgy, hogy kizárólag ezen gerjesztés változtatása által a motor az egyik vagy a másik irányban indítható és szabályozható és mindezen folyamatok számára egyetlen visszatérő vezetéken kívül csak annyi segédvezetékre van szükség,