71929. lajstromszámú szabadalom • Differenciális vezérlés távolból működtetett mótorok számára

nek az állandóan gerjesztett (1) és (3) mágneseik. vannak. Az (5) > és (6) szabá­lyozók segélyével befolyásolt (2) és (4) mágnestekercselések a (7) és <(8) pót­tekercselésekkel vannak ellátva; ez utóbbiak sorosan kapcsoltatnak és raj­tuk az áramok összege megy keresztül. A hatást gyakorlati példa kapcsán magya­rázzuk meg. Föltesszük, hogy a közös (9) visszatérő vezeték és a pót-tekercselések ellenállása 200 Ohm., míg mindegyik sza­bályozandó áramkör ellenállása a közép­állásban 600 Ohm. A póttekercselésnek 2000, a főtekercselésnek 6000 menete van; a gerjesztő feszültség 100 Yolt. Ezen számadatokat föltételezve, a kö­zépállásban mindegyik rendszer amper­menetszáma 6000 .0-1 = 600 ampermenet a főtekercsben plus 2000 0-2 = 400 am­permenet a póttekercselésben, összesen tehát 10Ó0 ampermenet. Ha most a szabá­lyozandó áramkörök egyikét, pl. az (5) áramkört, teljesen kikapcsoljuk, akkor a közös visszatérő vezetékben a feszültség veszteség kisebbedik, a (4) főtekercsen átmenő áram erőssége tehát ugyanennyi­vel növekszik, egyidejűleg azonban az áramerősség a (8) póttekercselésben csök­ken. Az ampermenetszámot most a egyenlet adja meg, vagyis az amperme­netek száma ugyanannyi, mint az első esetben és az a követelmény, hogy az egyik áramkör szabályozásánál a zérus­helyzetben lévő másik rendszernek befo­lyásolatlanul kell maradnia, teljesítve van. Hasonlóképen kompenzáltatik a visszatérő vezeték hatása, ha az (5) sza­bályozóban az ellenállást csökkentjük. A póttekercselések a leírt elrendezésnél a (3) és (4) szabályozó mágneseken pozi­tív értelemben vannak elrendezve, de azokat az (1) és (3) mágneseken negativ értelmében is alkalmazhatjuk vagy a ki­egyenlítési értelemben úgy is oszthatjuk el, hogy mindkét differenciális mágnest befolyásolják. A 3. ábra más módszerét mutatja a pót­ampermenetek létesítésének, a másik szabályozókészülékhez tartozó áramkör ellenállásainak egyidejű változtatása mellett. Az állandóan gerjesztett (1) és (3) mágnesekkel itt is a (2) és (4) mág­nesek hatnak szemben. Az (5) és (6) sza­bályozókat egy-egy (7, 8) pótkontaktus­pályával látjuk el, melyek a másik rend­szer áramkörében fekszenek. Ha most az egyik áramkört szabályozzuk, akkor egyidejűleg a másik áramkör ellenállása megváltozik és ez utóbbi ampermenetei a közös visszatérő vezetékben föllépő fe­szültségesés dacára változatlanok ma­radnak. A jelzett célt a 4. ábrán látható elren­dezéssel még egyszerűbb módon azáltal érjük el, hogy ellenállásokat kapcso­lunk egymással párhuzamosan. A szabá­lyozók középállásában a (10) ellenálláson áram nem megy át. Ha azonban pl. az (5) szabályozót kikapcsoljuk, akkor az áram egy része az ellenálláson át a (2) készü­lékhez áramlik. Ha a (10) ellenállást úgy méretezzük, hogy a másik rendszerből annyi áramot von el, illetve abba annyi áramot bocsát, amennyivel a rendszer ka­pocsfeszültsége a közös visszatérő veze­ték hatása alatt megváltozik, akkor a nem szabályozott rendszerek ampermenetei itt is változatlanok maradnak. A fentiek­ben a folyamatokat két rendszer kapcsán ismertettük, de ugyanily módon három és több rendszerre is kiterjeszthetők. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Differenciális vezérlés távolból mű­ködtetett motorok számara, azáltal jellemezve, hogy egy átkormányzó in­dítókapcsoló egy tartósan gerjesztett mágnes és egy szabályozó ellenállás segítségével változtatható mágnes ha­tása alatt áll úgy, hogy kizárólag ezen gerjesztés változtatása által a motor az egyik vagy a másik irány­ban indítható és szabályozható és mindezen folyamatok számára egyet­len visszatérő vezetéken kívül csak annyi segédvezetékre van szükség,

Next

/
Thumbnails
Contents