71924. lajstromszámú szabadalom • Föld alatt csővezeték létesítésére való eke

furatát létesíteni van hivatva. A (11) léc üregében egy a helytálló (m). forgáspont körül (4. ábra) lengő (13) szögemelő víz­szintes karja van elhelyezve. A (10) tartályba behordott megnedve­sített cementhabarcsot az (1) kéziemelők­kei a (7, 8) kupkerékáttétel útján hajtott, ide-odalengő két (9) dobszegmens a töltő­aknán áttolja és az (5) ekevas által létesí­tett barázda fenekére nyomja (7. ábra). A (10) tartály töltőaknájának hátsó fala e célra, alsó részében, úgy van körívben kivágva, hogy az eke előrehaladása köz­ben egy boltozott (domború) fölületű, (x) magasságú (1., 6. ábrák) teljes hobarcs­henger képződik a barázdában, mely hen­gerben a (11) léc van beágyazva (6. ábra). Ez a habarcshenger, az eke továbbtoló­dásakoí, földdel takartatik be, melyet a (15) szögvasak választanak le a barázda két oldalán a talajból. Ez a' földtömeg ráhull a habarcshengerre és a (10) tar­tály súlya által terhelt (14) nyomó- (si­mító-) lemez azt szorosan rányomja arra, mely tehát most köröskörül földdel vau körülvéve és ezzel a (14) nyomólemez hosszával bíró szilárd tömeget alkot (1., 6. ábrák). Az eke tovatolódásakor a (6) ferde fal által kiemelt földtömeget a (16) ol­dalas szögvasakon (2. ábra) megerősített (17) terelőlemezek oldalra vezetik és a földre lerakják. Az eke mozgásához szük­séges vezetés a (18) kötélvezető csiga ma­gasságának változtatásával szabályoz­ható. y A (11) léc hátsó végén lévő (12) fúró­tuskónak a habarcshenger üregébe való behatolása folytán fölfelé kitérő habarcs­réteg külső fölületét le kell simítani. Ez, a (19) simítóvas segélyével történik (1., 3. ábrák), melyet a (20) gépkereten meg­erősített (21) láb tart helyén és melynek alsó oldalán a lesimítandó csőfölület gör­. hületének megfelelő vájat van. Az ekét magát a négy (22) csúszótalp tartja kellő helyzetében. (l.; 3. ábrák). Hajtóművét és habarcsszekrényét elül a rugalmas (29) tartó köti össze eketesté­vel, míg hátul a (20) gépkeretre támasz­kodó (23) keresztgerenda tartja azokat, amíg a (14) nyomólemez, mely a (10) ha­barcstartályon van megerősítve, az alatta lévő földrétegre fölfut és ezzel a (23) ke­resztgerenda a (20) gépkeretet tehermen­tesíti. Az ekeállvány (24) keretén a (3) dob (25) tengelye helytállóan van ágyazva. A (3) dob kerületén mindkét oldal felé kinyúló (26) csapok nemcsak a dobnak az (1) hajtóemelők . (2) továbbítókilincsei segélyével való forgatására szolgálnak, hanem az egyik oldalon lévő (26) csa­pok a (13) szögemelő kilengetését is vég­zik (4. ábra), úgy hogy az ezen szögemelő másik karjának végén ülő (27) szeg "lyu­kakat szúrhat helyenkint (egymástól azo­nos távolságokban) a cső alsó részébe. Az eke munkamódja már most a követ­kező: Ha az (1) emelők föl- és lelengetésével a (2) kilincsek és a (26) csapok a (3) do­bot forgásba hozzák, az egész eke előreto­lódik a (4) drótkötél mentén. Egyidejű­leg az (1) emelőkkel merev kapcsolatban álló (8) fogasszegmensek a (7) fogaske­rekeket és ezek a (9) dobszegmenseket, tehát a habarcskeverő szerkezetet mű­ködtetik. Az ezáltal a (10) tartály közepe felé terelt cementhabarcs a (9) dobszeg­mensek (pofák) közt a töltőaknába és ezen át az (5) ekevas által szántott ba­rázdába hull le (7. ábra). Utóbbi azonban csak az (x) magasságig (1., 6. ábrák) ma­rad habarccsal telve, mert az effölött lévő habarcsot az eke előremozgásakor a (10) tartály hátsó, lent körívvel határolt fala. magával viszi. Tehát massziv, teljesen zárt habarcshenger marad vissza a ba­rázdában, mely hengeren belül a (11) üreges léc foglal helyet (6. ábra). A földet az U-alakú keresztmetszetű (5) ekevas hasítja föl és ennek a csator­nájába jutott földtömeget a (6) ferde fal fölfelé szállítja, ahol azt a (17) terelőle­mezek a gép két oldalán a földre lerak­ják. Az eke továbbcsúszásakor ennek a kiemelt földtömegnek és a barázda falai-

Next

/
Thumbnails
Contents