71878. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kollektorteljesítmény csökkentésére forgóáram mellékkörű kollektoros gépeken

-síthetjük, hogy az asszinkrón gép indu-Jkáló része gyanánt a rótortekercset, indukált ' része gyanánt pedig a sztatortekercset használjuk. Ebben az esetben a hálózati energiát a 2. ábra szerint mind a két gépbe közös esúsztatógyűrűkön át vezethetjük be. A berendezés a következőkép működik: Ha (en) a csúsztatógyűrűkön át a két gép rótorába vezetett feszültség, akkor a kollektoros gép sztatorában indukált (el) feszültség képlete: el •= s. en . cl • amely egyenletben (s) a csu számlást és (cl) a gép állandóját jelenti, amely utóbbi lényegében az áttételi viszonytól függ. Ugyancsak az asszinkrón gép sztatorában gerjesztett feszültség értékét is a következő képlet adja meg: v e2 = s. en. c2 Ha az (el) és az (e2) feszültséget a fordulatszámtól függően egy koordinátarendszei'be berajzoljuk, ekkor két egyenest kapunk, amelyek az abscisszaten7 gelyt s = 0 pontban metszik. E diagrammban továbbá az (eb) kefefeszültség is szerepel, amely a hálózat feszültségével meghatározott, a kefék állásától függő viszonyban van. A gépcsopbrt fordulatszáma mindaddig változik, míg a kefefeszültség a két gép indukált feszültségének összegével lesz egyenlő. eb = el + e2 = sl. en (cl + c2) Az (s) csuszamlás oly fordulatszámnak felel meg, amelyet az (el + e2) feszültség karakterisztikájának az (eb) egyenessel való metszőpontja határoz meg. A diagrammból tehát azt látjuk, hogy az egész gépcsoport ép tigy működik, mint a kollektoros, mellékkörű gép egyedül. Az asszinkrón gép a teljesítmény egy részét közvetlenül a hálózatból veszi s magában véve a mellékkörű gép karakterisztikájával dolgozik, úgv viselkedik tehát,-mint a kollektoros gép egy része. A teljesítménynek ama része, amelyet átvesz, a benne és a kollektoros gépben indukált feszültség viszonyához igazodik, mint valamennyi sorba kapcsolt gépben. E feszültségi viszony kellő megválasztásával az asszinkrón gépből tetszőleges villamos vagy mechanikus teljesítményt vehetünk. A gépcsoport egész teljesítménye tehát lényegesen nagyobbodik, anélkül, hogy a teljesítménytöbbletet a (kollektoron kellene átvezetnünk. A csuszamlást az (el), s (e2) vagy mindkét feszültség kellő megválasztását val állíthatjuk be tetszőlegesen, amint a 3. ábra diagrammjából látjuk. Az (el) és az (e2) feszültség viszonyának megfelelően a teljesítmény elos'zlása a kéz gépre szintén változik. E feszültséget a mező megváltoztatásával, • transzformátoroknak a ró tor vagy a sztator áramkörbe vagy pedig • mind a kettőbe való bekapcsolásával szabályozhatjuk. Igen előnyös berendezésre tehetünk szert, ha a sztatortekercselést átkapcsolhatóan rendezzük el. Ekkor a gépcsoportot célszerűen akkép szabályozzuk, hogy a durvább szabályozó fokokon a ható tekerületek számát változtatjuk, a finomabb fokokat pedig kefeeltolással állítjuk be. Magát az egész gépcsoportot különböző módon indíthatjuk, pl. csupán a kollektoros oldalról célszerűen kefeeltolással, az asszinkrón gépet pedig vele szinkrón kápcsoljuk.Az új elrendezéssel azonban egyéb előnyök is járnak. Eddigelé a mellékáramkörű motorba nem szívesen vezettünk túlnagy hálózati feszültséget, minthogy ez az elkerülhetetlen kollektorra való tekintettel az elrendezés üzembiztonságának rovására "ment. Az új gépcsoportban a nagy hálózati feszültséget minden aggály nélkül az asszinkrón gép csúsztató gyűrűibe vezethetjük, a kollektoros gép szamára pedig pedig a feszültséget az aszszinkrón gép tekercseinek leágazó pontjaiból vesszük. Ily berendezés vázlatát látjuk a 4. ábrán. Az új elrendezéssel tehát lehetővé válik a kollektoros gépet, amelynek magában véve terhes követelményeknek kell megfelelnie, egyrészt minden tekintetben alkalmas módon