71877. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy fordulatszámú gépek csúsztató gyűrűinek előállítására
Megjelent 1918. évi Április hé 12-én. \ MAGY. ^ KIR. SZABADALMI fgff l HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 71877. öííAUI. 1 VIIle. OSZTÁLY. Eljárás nagy fordulatszámú gépek csúsztató gyűrűinek előállítására. MAGYAR SIEMENS-SCHUCKERT-MÜVEK VILLAMOSSÁGI RÉSZVÉNY' TÁRSASÁG CÉG BUDAPESTEN. A 08023. SÍ. töriKBzabadalom pótszabadalma, melynek Vejelenteei napja 1915 lebruir hó 1-je és elsőbbsége 1914 január hó 3l-ike. A 68023. sz. törzsszabadalom szerint élére állított fémszalagból készült csúsztatógyűrű előállítása ama hátránnyal jár, hogy a csúsztatógyűrűnek kezdetben i rúd-alakú anyagának föltekerésekor e rúd keresztmetszete deformálódik. Ha pl. a csatolt rajz 3. ábráján pontozott vonallal jelölt, téglaalakú keresztmetszetű rúdat az (x, x) tengely körül hajlítjuk, ekkor a kész csúsztatógyűrű tekerületei trapézalakúak lesznek, amint «zt a 3. ábrán keresztmetszetben, az 1. ábrán.pedig készen tekert csúsztató gyűrűn túlzott mértékben föltüntettük. Az ily csúsztatógyűrű üzeme aztán, amelynek tekerületei szóval nem feküsznek szorosan egymás mellett, nem mondható kifogástalannak. E hátrányt a találmány szerint úgy küszöböljük ki, hogy kezdő anyag gyanánt nem téglaalakú keresztmetszetű, hanem trapéz-keresztmetszetű rudat használunk föl a gyártáshoz. A rúdalakú anyagot aztán úgy hajlítjuk, hogy a trapéz kisebbik alapvonala essék belülre. A 4. ábrán kezdő anyag keresztmetszetét ligyancsak pontozott vonallal a kész gyűrű anyagának keresztmetszetét pedig kihúzott vonallal ábrázoltuk. A 2. ábrán föltüntetett új csúsztatógyűrű ekképen szorosan egymás mellett fekvő, egyenes oldalfalú tekerületekből áll. Ezt az eljárást egyaránt alkalmazhatjuk, akár göngyölítve, akár pedig hengerléssel állítjuk elő a gyűrűt. Hengerelt gyűrűk előállítására az új eljárás még a következő szempontokból előnyös. Eltekintve attól, hogy élére állított fémszalagból való gyűrű előállításához nagy erő, tehát nagy gép is szükséges, az anyag a keresztmetszet különböző pontjain még egyenlőtlenné is válhat. Mint hajlításnál mindig, úgy ebben,az esetben is a keresztn^etszet külső része (az 1. ábrában (a)-nál) húzásra, belül (b-nél) pedig nyomásra vétetik igénybe. Hengereléskor ellenben az anyag egész keresztmetszete nyomásnak vettetik alá. -Az előzőleg a csúsztató-gyűrűk nagy igénybevételére való tekintettel keménnyé húzott anyag állapotát a hengereléssel így nem rontjuk, sőt még inkább keményítjük. 'A trapézszárak hajlásszögét megfele-.
