71832. lajstromszámú szabadalom • A munkadarabot előrehúzó szerkezet helytálló hengerállvánnyal ellátott zarándokjárású hengerművekhez

geJy hosszában elmozgathatóan van elrendezve. Az előrehúzó szerkezetnek és a munkadarabnak a tövissel és tövistartóval való ide-oda mozgása alkalmával munkaveszteségek lépnek föl, amelyeket azonban a ^találmány szerint legnagyobbrészt elkerülünk: azáltal, hogy az előrehúzó szerkezetnek a hengerelési folyamat foganatosítása végett mozgásba hozandó részei és azon részek közé, amelyek ezen mozgást előidézik, légszivattyúszerű készüléket iktatunk be. Ekkor a mozgás minden egyes irányváltozásával járó, a késleltetésre, illetve gyorsításra fordítandó munkát legnagyobbrészt a tömeghatás, ill. az utóbbi folytán bekövetkező légsűrítés végzi el úgy, hogy a tömegkésleltetésből, illetve gyorsításból eredő munkaveszteségeket lehetőleg elkerülünk. A (w) hengerek a forgó mozgást a (z' z) fogaskerekek közvetítésével a pergőorsó alakjában kiképezett, a tengelyirányban elállítható (z) kerékben ágyazott (y) tengellyel közlik, mely forgását az (i) kúpkerékpár segélyével a (h) tengelyre .viszi át (3. és 4. ábrák). A (h) tengelyen a (j) kúpkerékpár van eltolhatóan elrendezve, mely a forgást az (a) hajtó forgattyúval közli. A (b) hajtórúd az (a) forgattyút az előrehúzó szerkezet tokján (d):

nél helytálló forgásponttal biró (c) lengőemeltyűvel köti össze, amelyen az (!) rúd csúszófej segélyével a (t) állítómű révén különbözőképen állítható be. Az (f) rúd közvetlenül hajtja az (u) tövisnek és a (v) munkadarabnak ide-oda mozgatására szolgáló kétkárú (m) emeltyűt; mialatt a tövis és munkadarab az előrehúzó szerkezettel az (A) és (B) nyilak irányában ide-oda járnak, azalatt a (p) fogazással kapcsolódó (r) kerék hatása alatt az egész előrehúzó szerkezetnek az (a) forgattyúval együttes, a tulajdonképeni előrehúzó szerkezet mozgásától független fokozatos előremozgása megy végbe. Az 5. ábra szerint a kétkarú (m) emeltyűvel a (k) dugattyú akként van összekötve, hogy az az emeltyűnek mozgásait követve, a (q) hengerben ide-oda mozog. Az (u) hengerlőtövist és a (v) munkadarabot hordó (u') rudazat ugyancsak dugattyúval van ellátva, mely (k')-vel van jelölve. A (k) dugattyúnak az (X) nyíl irányában való visszamozgása közben a (k és k') dugattyúk közötti (R) térben légritkítás következik be. A (V) nyíláson át a henger (R') terébe áramló küllevegő nyomása folytán a (k') dugattyú a (k) dugattyút követni kénytelen. Mihelyt a (k) dugattyú visszamozgását befejezte, egy (egyszerűség kedvéért föl nem tüntetett), pl. a fent említett (h) tengely segélyével működtetett elem útján az (O) nyíláson át a hengernek most ritkított levegőt tartalmazó (R) terébe küllevegőt bocsátunk be. A (k) dugattyúnak már most az (Y) nyíl irányában bekövetkező előremozgása alkalmával az (R) térbe zárt levegőmennyiség összeszoríttatik. Az ekként előállított komprimált levegő a (k') dugattyút és az ezzel összefüggő részeket mindenekelőtt visszamozgásukban megállítja és azután visszafordulásra kényszeríti. Ezen, az (Y) nyíl irányában végbemenő előremozgás alkalmával az időközben az (R') térbe beáramlott levegőmennyiség, miután a (Y) nyílást egy ismert szerkezetű, föl nem tüntetett, vezérlő elem elzárta, kompressziót szenved, amely végül oly mértéket vesz föl, hogy a (k') dugattyú és az ezzel összekötött részek mozgásának irányváltozását idézi elő. Hogy ezen irányváltozás a hengerelési folyamatnak megfelelő időpontban következzék be, a levegő komprimálását az (R') térben a küllevegő bebocsátandó mennyiségének vezérlésével vagy más ismert módon szabályozni kell. Az (r) térbe zárt sűrített levegőt, miután a (k) dugattyú az (Y) nyíl irányában végbemenő mozgását befejezte, az (0) hengernyílás útján kibocsátjuk úgy, hogy az ismertetett folyamat megismétlődhetik. A légszivattyú közbeiktatása és az ennek folytán az előrehiízó mechanizmus