71747. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és generátor melléktermékeknek kitermelésére gáznak oly előállításánál, melynél oxygén és hydrogén váltakozva hat be égési anyagokra
A találmányt képező eljárás már most ezen veszélyt elkerüli, amennyiben ezen eljárás szerint a gáznak előállítását levegőnek és a melléktermékeknek kitermelését gőznek befúvatása révén elkülönítjük egymástól, amikor is először levegőt hívatunk be és aztán a levegő befúvatásának megszüntetése után gőzt vezetünk be. De még ekként sem lehet egészen meg akadályozni, liogv a gőzzel ne jusson kevés levegő is a generátorba, mert a kazángőz mindig tartalmaz levegőt; különben is kis gőzmennyiségnek jelenléte az el gásító levegőben jobb gáznak előállítását csak elősegíti. A jelen találmányt képező eljárásnál lényeges és jellemző, hogy a gőznek és levegőnek főmennyiségeit egymás után és nem egyidejűleg hagyjuk az égési anyagra behatni. Az el gázoshó levegőnek bevezetése közben az égési anyagnak a légbevezetéshez j legközelebb fekvő rétege az elgázosítás ' folyamata által gyorsabban és jobban melegedik föl, mint a távolabb fekvő rétegoik úgy, hogy a forróbb részeken a.vízgőznek későbbi befúvatásánál a gőznek legnagyobb része elbontatik; ekként egy reakciós zóna keletkezik, mely a gőz- és légfúvókáknak megfelelő elrendezése által a melléktermékeknek legnagyobb termelésére szükséges alakra és magasságra lehet hozni. Az ammóniáknak a reakciós zónában való fejlesztése, a föltalálok kísérletei sze- j rint, idővel még állandó hőmérsékleteknél i is csökken. Az átvezetett vízgőz ugyan i még elbontatik, csakhogy az mindig kevesebb és kevesebb ammóniákat fejleszt. Megállapíttatott, hogy a vízgőz csak • a szorosan az égési anyagnak fölül étén lévő nitrogénrészecskéket alakítja át ammóniákká. Az égési anyagnak tömörsége is meggátolja a vízgőznek behatolását és az ammomaképződéscsökken, ha a fölületen fekvő, könnyen megközelíthető nitrogénvegyületek föl vannak emésztve. Az égési anyagnak a gőzperiódus után levegővel < foganatosított kezelése után a nitrogén- í 8 J ' J J - -4 j;. . . . J 4, , , , j ben szegény fölső föliiiet elégés vagy elgázosítás által el távol íttatik, amikor is a következő gőzperódushan bevezetett vízgőz újonnan, szabaddá tett nitrogénvegyületekre talál és ismét dúsan fejleszt| hét ammoniákot. Ekként a szükségelt gőzmennyiség az eddigi eljárással szemben csökkentetik, mert ez utóbbinál a gőznek nagy része a nitrogéntől már mentesített égési anyag által ammoniákfejlesztés nélkül bontatott el. Az ezzel összekötött, a melléktermékek kitermelésére haszonnal nem járó hőfogyasztás a jelen találmányt képező eljárásnál el van kerülve, ami jelentékeny gazdasági haladást jelent. A jelen találmányt képező eljárással ezek szerint nemcsak jó generátorgázt kapunk, hanem a generátorgázból melléktermékeket is termelhetünk ki, mert az ammoniákképződést az ammoniákot elbontó szabad oxigénnek behatása, ellenében meg van védve. A gőznek és levegőnek, illetve az oxigénnek az égési anyagra való behatási időtartama az elgázosítandó égési anyag kémiai és fizikai természetéhez képest változik. Bizonyos körülmények között rósz- i ben kis gőzmennyiségeket állandóan kell levezetni, vagy a gőzt és a levegőt nem egyenletesen, hanem például akként be, áramoltatni, hogy először is nagy, aztán pedig kisebb gőzmennyiségeket vezetünk be. így pl. egyenletes légbevezetésnél a gőz bevezetését az említett módon szabályozhatjuk, azaz először is sok és aztán mindig kevesebb és kevesebb gőzt vezethetünk be. Lehet továbbá a gőzt az ismertetett módon bevezetni, egyúttal azonban, amint föntebb említtetett, levegőnek bevezetése közben kisebb gőzmennyiségéket is bebocsátani. Ezen esetben tehát a gőznek bevezetése nem szűnik meg soha, de azért a gőznek legnagyobb mennyiségei, épp úgy, mint előbb, periodikusan vezettetnek be. Végre fordítva is lehet, a levegőt a gőzbevezetéshez mérten akként beáramoltatni, hogy a levegőnek mennyisége a periódus elején kicsiny, a további folyamatnál azonban mindig nagyobb és . J i . ;j . . . j ¡j j ,j J : . l I ■ 111
