71720. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázgépek, izzó salak, koksz és eféle hasznos hűtésére

oly munkafolyamatra törekszik, j jn el y a a leadott meleg lehető magas hőfokánál kezdődik oly célból, hogy a termikus hatásfok lehető ftagj' légyen. Egyúttal valamennyi föntemlített hátrányt egyszerűen azáltal küszöböljük ki, hégy túlhevített nyomóvíz "helyett' nehezein fon ó. ismert hűtőközeget használunk,^ mely légköri nyomásnál esak 100°-on fölül fekvő hőfokon forr. Ily közeg gyanánt pl. terpentinolaj, anilin, folyékony paraffin, klórkalciumóldatok, fémötvözetek és effélék jöhetnek figyelembe.. íjLlzen folyadékok forrpontjai 160 és krb. 360° közé esnek. Ezeket a hűtőközégéket már most a gázgépek vagy hűtőformák űrös köpenyeibe oly hőfokra hozzuk, mely valamivel a forrpontjuk alatt fekszik. így pl. a glycerint, minden aggodalom nélkül, 250° C-ra lehetne fölhevíteni, mert forrpontja légköri nyomásnál mintegy 290°-on fekszik. . • A forró közeget mármost anélkül, hogy ^naga bárhol is elgőzölögtetnék, a melegfölvétel megtörténte után, zárt körfolyamatban, melegkicserélőkésziiléken vezetjük át, mely pl. gőzkazánban lehet elrendezve. A közeg itt leadja melegét, miközben mintegy 190° C-ra hül le. Ez a körfolyamat tehát a gőzkazánban 10 atm. nyomású gőzfeszültséget képes előidézni. Ezzel a nagyfeszültségű nyomással ter- j mészetesen értékes nagynyomású gőz- ! folyamatokat végezhetünk. | A leadott meleget forró levegő mele- | gítésére is fölhasználhatjuk. A jelen találmány legnagyobb alkalmazási köre éppen a kohóművekben található, ahol nagy mennyiségű forrólevegőre van szükség a nagyolvasztók és egyéb ömlesztési folyamatok számára. Ezt a levegőt jelenleg Cowperekben hevítjük, de semmi sem állja útját annak, hogy a cowperkészülékek elé, a fúvógép nyomóvezetékébe mejegkieserélőkészüléket kapcsoljunk, melyeken a komprimált fúvólevegőt pl. ; atm. nyomás alatt átvezetjük. Ez a. levegő a melegkicserélőkészülékben a mintegy i ~ 300° C.-meleg hűtőközegen, pl. ellenáram'lían, oOó

Ö kezdő hőmérsékletről 250° C. végső hőmérsékletre melegedhet föl. Hasonló' mádón pL -kompresszorral, lehető izotermikus kompresszió alatt, .10 atm. nyomólevegőt is előállíthatunk. Ez a nvomólevögő pl. 50°-os leh'et.r • a Ha ezt a ny^m^leyegőt már most a me^ legkicserélőkészülék forró falazatain, állandó nyomás mellett 250° C.-ra hevítjük, akkor ez a nyomólevegő pl. turbinában munkát végezhet. Éppen úgy megfelelő magas nyomás mellett a forró nyomólevegőt a • mejegkicserélőkészülékek mögött tüzelőanyag bevezetése, illetve ; elpgetése ál&Jj ntéíg. tovább hevíthetjük, hogy egy, a nyomásesésnek megfelelő kedvezőbb hősül védést érjünk el az ekkor csak bizonyos tekintetben gázturbinát alkotó hőgépben. Ennek az eljárásnak az ismert eljárással szemben az áz előnye, hogy az űrös köpenyeknek nem kell magas gőz- vagy folyadéknyomást kibírniok, továbbá, hogy nincs szükség a nagy szivattyúmunkára, mely a túlhevített nyomóvxznél szükséges; ezáltal megszűnik a hirtelen gőzképzó'dés veszélye a szivattyúk neinnuiködése folytán és ennek következtében az eljárás sokkal üzembiztosabb. Az ismertetett eljárás tehát nemcsak íermikus szempontból, hanem üzembiz| tonság, egyszerűség és olcsóság tekintetében is fölül múlja valamennyi ismert és fönteralített hűtőeljárást. Az új eljárás pl. kohóművekben nemcsak a gázgépek, íiz izzó koksz és a salak melegének kihasználását teszi lehetővé, hanem más meleget leadó hőforrások is kihasználhatók és a keringő hűtőfolyadék útján közös központba vezethetők úgy, hogy végeredményben több, különböző eredetű hőforrást igen nagy aggretatumokban nagyon gazdaságosan használható ki. Ilyfajta központos telepnél bizonyos maximális hőfok betartása szükséges, nehogy a hűtőközeg maga forrni kezdjen. Ennek veszélye főleg akkor forog fönn, ha hirtelen igen nagy melegmennyiséget