71719. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékoknak, iszapnak és efféléknek nyomólevegő által szállítására

- a -ben a (19) és -(16) elzáróeszközök záratnak. A (21) fővezérelem továbbá úgy állíttatik be, hogy a (22) vezeti a sűrítőnek szívó oldalával, a (23) vezeték pedig n sűrítőnek nyomóoldalával jut összeköttetésbe. A szállítandó anyag- (12)-bői az (I) kamrába ömlik, ezt megtölti és a megelőző szállítási folyamatból visszamaradt nyomólevegőt oly fokra sűríti, mely körülbelül a (hl) folyadékoszlop nyomásának felel meg, míg a sűrítőből jövő nyomólevegő a (II) kamrában levő szállítandó anyagra hat és ezt (13) -ba szállítja. Emellett a sűrítőnek csak oly nyomást kell előállítania, mely a (hl) és (h2) különbségének felel meg. A 2., 3. és 4. ábra a szállítókamrák elrendezését a beömlési vezetékbe beépített elzáró eszközzel, valamint a szállítókamrákban alkalmazott úszókat, a segédvezérelemeket, a fővezérelem hajtókészülékét és magát a fővezérelemet mutatják vázlatos elrendezésben és különböző munkahelyzetekben, míg az 5. ábrán a fővezérelem hajtókészülékével együtt oly kiképzésben látható, mely a gyakorlati kivitelt megközelíti. A szállítandó anyagnak úgy be-, mint kivezető-vezetéke áttekinthetőség kedvéért csak részben és letörve van föltüntetve. Minden egyes szállítókamrában egy (24), illetőleg (25) úszó van alkalmazva, mely a (26) rúd által alkalmas (27) emelőművet működtet, mely a (28—31) segédvezérelemeket állítja el. Természetesen két-két (28) és (29), illetőleg (30) és (31) segédelem egyesíthető. Az elemek csak könnyű mégérthetőség kedvéért vannak elválasztva föltüntetve és egymás mellett elrendezve, hogy a csatornák elrendezése és összeköttetésük a vezetékekkel jobban látható legyen. (32) jelzi a nyomókazánt azon nyomóközeg számára, mely a (21) fővezérelemet átállítja, (33) pedig a fővezérelem hajtókészülékét jelzi. A (14) hozzávezető vezetékbe iktatott (34) elzáróeszközt a (35) hajtókészülék mozgatja. Azon.célból, hogy a (33) hajtókészülék 4ugattyújának ide-odamozgását a ijavezérelemre .átvigyük, ha ez forgó tolattyí gyanánt van kiképezve, az 5. ábrán látható berendezés választható. A 2—4. ábrákon jelzett hajtódugattyú csak vázlatosan van f öltiintetve, míg az az 5. áhrp szerint a (34) ikettős dugattyú gyanánt lehet kiképezve. A (30) dugattyúrúd fi (37) kilincskerók (36) emelőjével van összekötve, mely kerékbe az emelőn elrenr dezett (38) mozgató kilincs kapaszkodik. Maga a kilincskerók a fővezéreiéin tengelyén van megerősítve úgy, hogy a (34) hajtódugattyú ide-odamozgása a fővezérelem szakaszos előreforgatását idézi elő és pedig oly mértékben, mely szükséges arra, hogy a vezetékek kívánság szerint más módon legyenek összekötve. Föltételezzük, hogy az (I) szállítókamra ki van ürítve és azt meg kell tölteni, ellenben a (II) szállítókamra meg van töltye és kiürítendő. Eközben az egyes vezérelemek, valamint a hozzávezető vezeték elzáró eszköze a 2. ábrán látható állást foglalják el. A (20) nyomástermelőtől jövő nyomóközeg a (40) vezetéken át a (II) szállítókamrába áramlik, az ebben levő szállítandó anyagra hat és ezt a (15) vezetéken át kihajtja. A nyomástermelő szíyó oldala a (41, 42) vezetékek utján az (I) szállítókamrával közlekedik úgy, hogy a szállítandó közeg ezen kamrába a (14) vezetéken át léphet be. A (32) nyomókazánból a nyomóközeg a (43, 44, 45) vezetékeken és a (30) vezérelemen át a (33) hajtókészülék baloldali részébe jut, míg a (33) készülék jobboldali része a (46) vezeték és a (28) vezérelem útján a körléggel van összekötve. A (35) hajtókészülék fölső tere a (47) vezeték, a (29) vezérelem, a (48) vezeték, és a (31) vezérelem által a körléggel áll összeköttetésben, míg ugyanezen hajtókészülék alsó tere a (49) vezeték, a (31) vezérelem és a (43) vezeték útján a (32) nyomókazánnal van összekötve. A (3>4) elzáró elemnek tehát nyitott helyzetbej) kell lennie, ami a valósggn^k megfelel.