71687. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kondenzátortelep

esős kondenzátorokat alkotnak a növekedő potenciálok irányában. vf A találmány szerint minden elem egymásra következő kondenzátorainak bizonyos fegyverzetei közé kiolvááó''biztosítékok vannak iktatva, amelyek a lemeznek ugyanazon oldalán foglalnak helyet, miht ezen fegyverzeték és az elem többi részeivel együtt szigetelő anyagba vannak merítve. Ily módon mindegyik lemez bizonyos számú kiolvadó biztosítékkal szerelhető föl, ahelyett, hogy minden elemek csak egy-egy biztosítéka legyen. A mellékelt rajz 2—5. ábrái a kondenzátortelepnek két kiviteli példáját tüntetik föl. A 2. ábra az első kivitel egyik elemének függélyes keresztmetszete. A 3. ábra a kiolvadó biztosítékok előállítását szemlélteti. A 4. és 5. ábra a másik kivitel elemeit mutatja homloknézetben és függélyes ke; resztmetszetben. Mindegyik (w) kiolvadó biztosíték egy (s) fémhuzalból (3. ábra) áll, amely a (t) szigetelő tartó, pl. papírszalag szélein kiképezett (tl, t2) bevágások között zegzugosán van vezetve. Bizonyos távolságokban a szalag és a fémhuzal pl. vékony ónlapból álló (u) fémgyűrűkkel vannak körülvéve, amelyek a kiolvadó biztosítéknak a fegyverzetekkel való érintkezését biztosítják. Az egész aztán a (v) vonalak mentén darabokra vágható. A 2. ábra két (d) és (dl) lemezt tüntet föl fegyverzeteikkel együtt. Az (a, b, al, bl, c, cl, d) fegyverzetek fémes összeköttetésbe vannak egymással hozva a (w) kiolvadó biztosítékok útján. A különböző dielektromos lemezek oly módon vannak egymáshoz szorítva, hogy a (w) biztosítékok mindkét lemez átellenes fegyverzeteivel érintkezésben vannak. Az utólagosan alkalmazott szigetelő anyag aztán az összes jelenlevő hézagokat kitölti. Ily módon a következő előnyök érhetők el: 1. A helyfoglalás lényegesen csökken. 2. A párhuzamosan kapcsolt kiolvadó [ biztosítékok igen nagy számú sorban he| lyezhetők el. .'!. Valamely lemez átütésekor csupán ez és a szomszédös lemez helyeztetik üzemen kívül az áramkörben xigy, hogy az egész elem nem szűnik meg működni. 4. Minthogy 100,000 Voltos kiolvadó biztosítékot igen nehéz, 20,Ö00 Voltosat pedig igen könnyű szerkeszteni, ennél' fogva a 100,000 Voltos biztosítékot a jelzett módon pl. öt darab 20,00 Voltossal helyettesíthetjük. Dielektromos lemezek gyanánt ablaküveg használható, amely kb. 2 mm. vastag és olcsóbb, mint a vastagabb üvegek. Kb. 30.000 Voltnál átüt, 15,000 Voltnál kevéssé melegszik föl és 7—10,000 Voltnál teljesen biztos üzemű. Ennélfogva huzamos időre 7500 Volt üzemfeszültségnek egy órai kísérletre 15,000 Voltnak, egy percnyi kísérletre pedig 22,500 Voltnak teljesen megfelel. Ha ugyanazon dielektromos lemez kondenzátorainak szélső fegyverzetei között 100,000 Volt feszültséget akarunk elérni, akkor 100,000 : 7500 ~ 13 fegyverzetet kell alkalmaznunk, ami a lemezt és így a készüléket is túlmagassá tenné. Ennélfogva, hogy a magasságot csökkenthessük, vastagabb dielektromos lemezt kellene vennünk, azonban megjegyzendő, hogy kétszeres vastagságú lemez alkalmazása esetén az átütési ellenállás csak kb. 40%-kal növekednék, mivel ez az ellenállás megközelítőleg a vastagság négyzetgyökével arányosan változik. Az üveg tehát ebben az esetben nem volna jól kihasználható. A kihasználás javítása és kétszeres vastagságú üvegnél kétszeres ellenállás elérése céljából a 4. és 5. ábrán látható berendezés találhat alkalmazást. A pl. 2 mm. vastag és egymáshoz közel -párhuzamosan elhelyezett három (d3, d4, d5) vagy a (d6, d7, d8) üveglemez fölületein a különböző kondenzátorok (a, al, b, bl, c, x, y, vl, z, zl) fegyverzetei van-