71665. lajstromszámú szabadalom • Galvánelem
Parallel opipedon alakú elemüvegek alkalmazásánál a cinksark oldalközepén egészen az üvegfalig tolható, mert a szögletekben maradó folyadékoszlopok az elektrolit körmozgására teljesen elegendők. Ilyen módon sokat megtakarítunk a rendelkezésre álló térből. Hátra van még az új elem helyes megtöltésének ismertetése. Amint a 2. ábrával kapcsolatos fejtegetésekből kitűnik, a két elektrolit folyadekfölszine ingadozik, aszerint, amint az elem nyitva áll vagy pedig áramszolgáltatásra igénybe van véve. Avégből, hogy az elektromos endozmózis káros hatását lehetőleg csökkentsük, szii kséges, hogy az egyik elektrolit edényének keresztmetszete az ingadozó fölüle t körzetében igen kicsi, ellenben a másiké igen nagy legyen. Az elem egész szerkezeti kiképzéséből önként következik, hogy a cinkszulfátoldat számára való edény keresztmetszetét fölső részében igen kicsire, ellenben a rézvitrióloldatét igen nagyj a kell választani. Ezen választásnál a meg nem terhelt elem töltését mind a két edényben a 7. ábra r—r vonaláig kell eszközölni. Ha azután a terhelésnél a rézvitrióloldat fölszine a kis p2 magassággal a b,—b, vízszintes fölületéig emelkedik, akkor egyidejűleg a cinkvitrióloldat fölszine igen gyorsan sülyed az igen nagv p2 darabbal, egészen a b2 —b2 vízszintes síkig és az áram terhelésnek megfelelő nyomásmagasság h = p, + p, a folyadékmozgás minimális mértékével eléretett. Gyakorlati foganatosításnál elegendő 8 cm.-ig terjedő nyomásmagasságokkal számolni. Az elemnek a 7. ábrában föltüntetett foganatosítása nagy terhelésekre van szánva. Kicsi foganatosítási alakoknál — mint amilyenek a telegráfüzemben alkalmaztatnak — előnyös módon elhagyható az (55) csavarorsó és az (51) zárócsavar. Ez esetben a (62) agyagcella fenekén nincsenek furatok és azt csak fölső szélén kapcsoljuk folyadékállóan össze csavarmenetek segélyével az (59, 66) edényekkel; épen úgy lehet az (56) bordás tárcsa helyett egy, fazékalakban kiképezett rézelektród szitaszerűen átlyukasztott fenékdarabját alkalmazni. Az ilyen kicsi foganatosítási alakoknál a betétedény súlynyomása egy egyszerű szalaggal, amellyel a betét a külső elem üvegen fölfekszik, az utóbbira átvihető; az elemnek (50) csészealakú része ekkor elmarad. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A 71268. sz. törzsszabadalom szerinti' galvánelem foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az elektrolitba teljesen bemerülő likacsos cella a depolarizátor számára való tartállyal mechanikailag és foiyadékállóan egyesítve van és a kapcsolónak a cellába benyúló része egyúttal a pozitív elektród hordozója gyanánt szolgál, oly célból,- hogy a tartályt, a likacsos cellát és a pozitív elektródot egy szerkezeti egésszé egyesítsük és kűszókristályoknak a cellán való föllépését megakadályozzuk. 2. Az 1. igény szerinti berendezés foganatosítási alakja-, jellemezve azáltal, hogy az agyagcellának a tartállyal való mechanikai egyesítése és a kettőnek egymással szemben való tömítéseesavarszög segélyével történik, amely a depolarizátor számára való edényen központosán keresztül megy és egyúttal a pozitív elektródhoz való vezetéket képezi, oly célból, hogy a betét kinyitásánál és a depolarizátor megújításánál lehetőleg egyszerű kezelést érjünk el. 3. Az 1. és 2. igény szerinti berendezés; foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az agyagcella fölső széle csavarmenettel van ellátva és közvetlenül össze van csavarolva a depolarizátor számára való tartállyal, oly célból, hogy kicsi elémtipusokat lehetőleg egyszerű szerkezettel készíthessünk. 4. Az 1—3. igények szerinti berendezés*
