71616. lajstromszámú szabadalom • Segédeszköz húros hangszerekhez és húroknak a használatra való előkészítésére

A mellékelt rajzon a találmány tárgyának egy foganatosítási példája van bemutatva, és pedig: az 1. ábrán fölülnézetben és a 2. ábrán az 1. ábra I—II. vonala mejitén vezetett metszetben. Az (1) alapzat, mely rezonanciafenéknek van kiképezve, egyik végén (2) híddal van ellátva, melybe egy sor (3) bevágás van metszve; utóbbiak oly keskenyek, hogy egy-egy (4) hú r keresztül mehet rajtuk, a húron kötött (5) görcs azonban nem. Az (1) alapzat másik végén, a (6) fejrészben, annyi, egy-egy a húr megerősítésére való furattal bíró forgatható (7) csavar foglal helyet, mint amennyi (3) bevágás van a (2) hídban. Mindegyik ilyen (3) bevágásba egy (4) húr van befektetve és általa, ill. a végére kötött (5) görcs által rögzítve, míg ezen húrok másik vége a (7) csavarok egyikébe van beerősítve. A húrok ezen két-két megerősítési pontja közt (melyek gyanánt tehát a (7) csavarok és a (2) híd szolgálnak) az (1) alapzaton két, a (4) húroknak fölfekvési pontokul szolgáló, mozdulatlan (8) és (9) híd foglal helyet, és pedig egymástól olyan távolságban, mint aminő távolságban vannak egymástól a húrok fölfekvési pontjai azon á hangszeren, melyen a húrok alkalmazást nyerni vannak hivatva. Ezek a (8, 9) hidak oly magasak, hogy a húrok fölfekvési pontjai, azok (7) és (2) megerősítési pontjaihoz képest, olyan magasan vannak, hogy legalább is megközelítőleg ugyanazon törési (hajlási) szögek keletkezzenek a húrokon, mint majdan a használatkor, azaz annál a húros hangszernél, melyen a húrok alkalmazást nyerni vannak hivatva. A (3) hasítékokkal ellátott (2) híd helyett természetesen szintén beállítható megerősítési pontokat lehet elrendezni a hiírok számára. A (7) csavarok helyett közönséges hegedűszögek is használhatók. A leírt segédeszköz használatakor már most a húrokat arra ráfeszítjük és a húros hangszer azon üres húrjának hangjára hangoljuk, melynek helyébe kell majdan azt fölhúzni, és megfelelő utánhangolással ezen a hangon tartjuk állandóan meg. Ha most a húros hangszer valamelyik húrját a segédeszköz megfelelő húrjával kell kicserélni, ez a póthiir, miután ismét kellő, hangra hangoltuk azt föl, nem fog gyorsan lehangolódni. Nem kell tehát azt, mint eddig, gyakrabban utánhangolni, hanem a húr mindjárt újból beilleszkedik a kellő tehetetlenségi állapotba, mert ismét ugyanazon viszonyok közé jut a feszültséget, tagozódást és törési szögeket illetőleg, melyben előbb volt. Egy és ugyanazon (1) alapzatra természetesen több, különböző vastagságú húrt lehet fölfeszíteni úgy, liogy pl. több I)-húrt és több A-húrt lehet ugyanazon alapzaton fölhangolni. A találmánynak megfelelő segédeszköz hegedű-, brácsa-, gordonka-, citera- és efféle húrokhoz használható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Segédeszköz húros hangszerekhez a húroknak a használatra való előkészítésére, melynek jellemzője az, hogy egy alapzaton két híd egymástól olyan . távolságban van elrendezve, mely annál a húros hangszernél, melyen a húr alkalmazást nyerni van hivatva, a húr fölfekvési pontjainak egymástól való távolságával egyenlő és hogy az alapzaton egy csavar, hegedűszög vagy efféle van elrendezve a húrnak amaz üres húr hangjára való fölhangolására, melynek helyére a húrt a húros hangszeren fölhúzni szándékozunk, mimellett a húr megerősítési pontjai xígy vannak elhelyezve annak fölfekvési pontjaihoz képest, hogy a húron a fölfekvési pontokban kb. ugyanazon törési (hajlási) szögek keletkezzenek, mint hajdan a használat közben. 2. Az 1. pontban igényelt segédeszköz foganatosítási alakja, melynek jellemzője az, hogy az alapzat a húrok föl-