71596. lajstromszámú szabadalom • Horonyzár villamos gépek és készülékek hornyolt vastestei számára

ítz ágyazatukba való oly %eékelése is ismert már, ahogyan a .találmány szerint •oly-zárótesteket, amelyeknek legalább az •oldalai rétegesek, helyezünk be. A találmánytól fakadó előny abban rejlik, hogy .a zárótest és az ágyazata közötti (il, i2) szigetelőlapokat (8. ábra) rendkívül vékonyra vehetjük. Ezt a szigetelést azért kell alkalmaznunk, hogy örvénylő áramok ne léphessenek föl, amelyek a hornyos testnek rendszerint lamellás fogaiban üzemközben képződhetnek, ha a fo7 ,gak egyes lapjai között a zárótest lapjai vezető összeköttetést létesítenek. A szigetelést lehető vékonyra kell vennünk, hogy .a mágneses erővonalak, amidőn a zárótest oldalaiból ;a hornyos test fogaiba lépnek .át, lehetőleg kis ellenállásra találjanak. Ha a zárótestet az ágyazatába az egyik oldal felől szorítjuk be, ekkor á szigetelést vesszük nagyon igénybe, különösen ha a zárótest rétegen, inert a lapok durva élei egy reszelő fogaihoz hasonló módon hatnak. Evégl)ől aránylag vastag szigetelést kell alkalmaznunk. Ha tömör oldalú zárótestet szorítunk be az ágyazatba, ekkor az oldalak nyo- | mását a szigetelésen át általában a fogak ;ama lapjai veszik föl, amelyek az elkerülhetetlen pontatlanság következtében :a rétegekben a többi közül egy kissé kiállanak. E helyeken erős nyomásra való tekintette] a szigetelést ebből az okból is aránylag vastagra kell vennünk. Ha azonban a találmány szerint réteges zárótestet alkalmazunk, ekkor az oldalak a fölfekvő fölületek egyenlőtlenségéhez illeszkedhetnek, minthogy bizonyos mértékben simulékonyak. E tulajdonságuk az egyes lapoknak egymással szembeni eltolliatóságából, a lapokat összetartó szögecsek hajlékonyságából, és onnan ered, hogy az egyes hidakat különböző mértékben nyújthatjuk. A zárótest simulékonysága folytán a nyomás a szigetelésre egyenletesen oszlik szét, ami által megszűnik az ok is, amely miatt a szigetelést a' tömör oldalfalú zárótestnek beszórításakor vastagítani szükséges. A réteges zárótest simulékonysága, behelyezése után még azt az előnyt is nyújtja, hogy a zárótestet kiesévelr szemben jól biztosítja; abból fojyólag ugyanis, hogy az oldalak a fölfekyő. föliiJetbe és a fölfekyő fölület kiálló részei ÍV/ oldalfalakba behatolnak, e két rész között fogazás képződik. E fogazás létrejöttét még az a körülmény is elősegíti, hogy a szigetelőlapok igen vékonyak lehetnék és így a fölfekvő fölületnek jelentéktelen egyenetlenségéi természetesen nem egyenlítődhetnek ki a szigetelé -sen át. A 8. ábra kapcsán leírt ki félé, hajlított (b) hidak nyújtása közben a zár (al, a2) oldalai az (rl, r2) rovátkákban kis mértékben elfordulnak, amiáltal az (il) és az (i2) szigetelés az oldalak éles széleitől megsérülhet. E hátrány kiküszöbölésére az oldalakat és az ágyazat profilját, legalább azon a helyen, ahol a zárót est megerősítésekor egymáson csúszhatnak, lekerekíthetjük. A 9. ábrán látható (cl, c2) kerekítések erre az esetre szolgálnak példa gyanánt. | • • A zárótestet illetőleg az oldalait alkotó vaslemezeket összefoglaló szögecset. nyúlós fémből, mint pl. tombakból, bronzból, új ezüstből stb. célszerűen hosszúkás keresztmetszetűre készítjük, amint a 3., az -5. és a 9. ábrán láthatjuk. A szögecs fejét legegyszerűbben a kissé kiálló végek khajtásával állítjuk elő, amint a 8. ábrán van feltüntetve. A szögecseknek a köralaktól eltérő keresztmetszetével nem csupán a vaslapoknak egymással szemben és az oldalaknak a hidakkal szemben való elforgását. akadályoztuk meg, hanem az 5—8. ábra szerinti zárótestek esetében még az az előny is származik belőle, hogy az oldalakon az erővonalakkal átjárt keresztmetszetet kevésbé csökkentik, mint az egyenlő erős kerek szögeesek. De még az a további előnyük is van, hogy a hajlítással szembeni ellenálló képességük épp abban az irányban nagyobb, amelyben a zárótest behelyezésekor hajlítása vétetik igénybe.