71513. lajstromszámú szabadalom • Bordás csövekből és ezeket összekötő oszlopokból álló radiátor

— 2 — kor két (15) és (16) csöii vnl ványnyal el-, látott további középclarab, ill. (17) lábdarab van elhelyezve a (8) középdarab alatt. A radiátor (18) negyedik bordás-csöve a (9) középdarab (13) alsó csőnjlúlvánva és a (17) lábdarab (15) fölső c;sőnyiilványa közt van elrendezve, tízen {] 7) lábdarab (16) alsó csőnyíü'ványa í végül a radiátor (19) ötödik és utolsó bordáscsövének egyik végével van összekötve, míg ennek másik vége az egyetlen ; (20) csőnyúlványnyal ellátott (21) lábdarabba van beerősítve, mely utóbbi á másik kapcsolóoszlopban, á (9) középdarab alatt van elhelyezve. A fűtő-, ill. hűtőközeget be- és kivezető cső az egyik kapcsolóoszlop (1) fölső darabjának (22) csőnyúlványában, ill. a másik kapcsolóoszlop (21) lábdarabjának (23) csőnyúlványában van megerősítve. A kapcsolóoszlopok fölső, közép- és lábdarabjai külön-külön zárt kamrákat alkotnak, melyek, a radiátor effektív hőkisugái-zófölületének növelése céljából, lehetőleg nagyra méretezendők. Az (1) és (5) fölső darabok, alsó, a (8), ill. (9) középdarabok felé fordított oldalukon, fecskefarkalakú bevágással (horonnyal) vannak ellátva, melybe a (8) és (9) középdarabok fölső oldalán kiképezett megfelelő (24), ill. (25) léc nyúlik. A (8) és (9) középdaraboknak alsó, a (17), ill. (21) lábdarabok felé fordított oldalán hasonló horony van kiképezve, melybe a lábdaral?-ok fölső oldalán kiképezett megfelelő <26), ill. (27) léc nyúlik. E lécek és hornyok alakja nem csak fecskefark-, hanem T- vagy más alkalmas alakú is lehet, lényeges csak az, hogv a kapcsolóoszlopdarabok a bordáscsövek hosszirányában eltolódhassanak, ellenben a kapcsolóoszlopok hosszirányukban összetartassanak. Ha két bordáscsőből áll a radiátor, akkor egy (1) fölső darab, egy lábbal ellátott (5) darab és egy az (1) fölső darab alatt elrendezett lábdarab van alkalmazva.. Valamennyi, kettőnél több bordáscsőből álló radiátorhoz csak ÍÍZ 1. és 2. ábrán látható öt (1, 5, 8, 17, 21) modellre (öntvényre) van szükség, melyeknek segélyével tetszőleges számú bordáscsővel ellátott radiátorok állíthatók össze. -Ha pl. hat bordáscsőből álló radiátort kell készítenünk, mint aminő a 3. ábrán föl van tüntetve, egy bevezetőcsőnyúlvány ös (1, 28) fölső darabot, egy kétcsőnyulványos (5, 29) fölső darabot, három (8, 30) 31, 32) középdarabot, egy kétcsőnyúlványos (17, 33) lábdarabot és egy kivezetőcsőnyúl^ányos (21, 34) lábdarabot kell használni. Természetes, hogy, mint az 1. és 3. ábrán látható, ha páratlan számú bordáscsőből áll a radiátor, akkor a bevezetőcső a radiátor egyik, a kivezetőcső pedig annak másik kapcsolóoszlopával van összekötve, míg ha páros számú bordáscső képezi a radiátort, akkor mind a két cső a radiátor ugyanazon kapcsolóoszlopához van kapcsolva. Az utóbb említett kivitelt célszerűen hőtelepeknél használjuk és ha a telepkamrának, ill. a forrólégcsatornának a 3. ábrán pontozott vonallal rajzolt keresztmetszete van, akkor ebből az az előny származik, hogy nincsenek csavarokkal összekötött csőkapcsolatok a csatornában, ahol ezek nehezen hozzáférhetők és hogy ennek folytán a csatorna egész keresztmetszete kihasználható. A jelen találmány szerint készült radiátorok készen összeállítva, minden csomagolás nélkül is szállíthatók a gyárból. A fűtő-, ill. hűtőközeg áramlási irányát az 1. ábrán nyilak jelzik. Az egyik kapcsolóoszlop illeszkedési helyei a másikéi közt a középen foglal helyet. A jelen elrendezés folytán mindegyik bordáscső szabadon kiterjeszkedhetik és összehúzódhatok úgy, hogy tehát az oszlopokban káros feszültségek qs az összekötő helyeken, a bordáscsövek és az oszlopok közt, tömítetlenségek elkerültetnék. Ha ugyanis a hideg radiátorba valamely fűtőközeget, pl. forró vizet vagy gőzt vezetünk, akkor mimdeíiékelőtt az első (legfölső) (3) bordáscső melegedik meg. Ezáltal a kapcsolóoszlopok fölső (1) és (5)