71485. lajstromszámú szabadalom • Unipoláris dinamóelektromos hajtómű

Megjelent 1917. évi október lió

31-én> MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 71485. szám. VII/g. OSZTÁLY. Unipoláris dinamóelektromos hajtómű. DB

BRESLAUER MIKSA MAGÁNTANÁR BERLIN-HOPPEGARTENBEN. A bejelentés napja 1915 jnnins bó 2-ika. Elsőbbsége ldll janins hó 4-ike. Jelen találmány tárgya javítás a 60492. számú szabadalom szerinti dinamóelektromos hajtóművön, mely két külön, generátor, ill. motor gyanánt futó unipoláris gépből áll. A mellékelt rajzban a találmány tárgyának több példaképeni foganatosítási alakja van ismertetve. 1. ábra 1:1 áttételre szerkesztett hajtómű oldalnézetben részben metszetben, 2. és 3. ábra ezen foganatosítási alak részletei. 4. ábra egy második foganatosítási alak axiális metszete, ill, nézete, melynél a mótoroldal lényegesen csekélyebb fordulatszámmal jár, mint a generátoroldal. 5. ábra a hajtómű rézalkatrészeinek a' vasrészekkel való összeköttetését mutatja egy sajátos megoldásban. 6. ábra további foganatosítási alakot mutat. Az .1—3. ábrában föltüntetett foganatosítási alak a 60492. számú szabadalomban leírt alaktól lényegében abban tér el, hogy a statorok és rotorok vasteste az (E) gerjesztőtekercselés mindkét oldalán az áramvezetésre föl van használva. Ezen célból az (FI) és (F2) áramátadógyűrűkön kívül még egyéb, ugyancsak ékalakúan kiképezett (12, 13) és (14) rézgyűrűk vannak alkalmazva, mindkét gépen, amelyek a hozzátartozó vastestekkel ugyancsak fémesen vezető összeköttetésben állanak, azokkal célszerűen egybe vannak olvasztva. Az (Al) és (A2) statorgyűrük két-két félből állanak, melyek (15)-nél vannak egymással mechanikailag egyesítve, azonban elektromosan egymástól el vannak szigetelve. A középső (12) és (FI) áramátadógyűriikkel szemben a statorokba két-két (16) és (17) rézgyűrű van beeresztve, melyek a munkaáram két ágának ezen helyen való keresztezését teszik lehetővé. A 2. ábrában ezen elrendezés nagyobb léptékben van föltüntetve. 3. ábra a jobboldali (16) gyűrűnek egy darabját mutatja távlati képben. A (16) és (17) gyűrűk egy szakadatlan körülfutó részből állanak, mely a hozzátartozó vastesttel elektromosan vezető összeköttetésben áll, továbbá az ugyancsak (19), ill. (18) gyűrűkből, melyek a (12), ill. (FI) áramátadó gyűrűkkel szemben fekszenek, végül nagyobbszámú, mindkét részt egymással összekötő (20) lamellákból, melyek egymástól egyenlő távolságokban vannak egymás mellett