71477. lajstromszámú szabadalom • Kézi tűzhely
döfi maradó fölső hézag kivételével. A (10) mellső falban ágyazott (.9) csapóajtó tüzelési ajtó gyanánt szolgál és a fölötte ^szabadon maradó hézag a légbevezető nyílást képezi, míg a (11) csapóajtó záróajtó gyanánt szerepel; az ezen csapóajtóiöíöít, az el szálló égési termékek számára szabadon map4ó hézagon Ut a keletkező füstgázokhoz levegő ,jnt, n^ely ^en g^zojkn^k tq^életes elégését ,és a ffőzök^z^in^ tá^ófal^hoz v^ló ,hcjzzásímulását biztosítja. Ha a két (9, 11) csapóajtókat annyira le-5 felé forgattuk, hogy ezek a talajra fekszenek föl, a kézi tűzhelyt kezelő személy a csapóajtékra lépve a tűzhelyállványt rögzítheti. A tűzhelyállvány két oldalfalának belső fölületein két-k^t S£<j|gte{va$ból <^§s?plt (12). vezetőléc van ezen két falra szögecselve. Ezen léceknek fölső végei, derékszög alatt (13) ülésekké vannak lehajlítva, melyeken a fölszögecselt támasztékok segélyével a használati állásába fölemelt (14) fpzőkazán nyugszik. A támasztékok rúdv^sakbói vannak hajlítva és kovácsolva és a szögvasból kikovácsolt, széles (16) megerősítő hevederből, az ehhez derékszög al£|tt állp (17) karból (3. ábra) és az előrenyúló, vízszintes (lg) fartó darabból (1. ábr^) állnak. A fózokazán-Bak beállításánál p tartó clarab, szabad végével, a (12) ve^etőlécen csúszik és a (13) tilésre kerül, ha legmagasabb helyzetének elérése után ejőretplatik. A főzőkaz^n ezen állásában, mellső falával a tűzhelyállvány fölső (2) keretének vízszintes karimájához fekszik, míg a hátsó fala ,és p> fölső keretnek vízszintes karimája között egy, a füstgázodnak elvezetését megengedő 'héz^g marad szabadop. Az ebW a helyzetbe állított (14) főzőüstöt most már ^ j (20) fogantyúknak használtával p tűzl}elyállványból könnyen ki lelhet epelni, íjiert ^ fölső keretnek vízszintes karipiáj^n a (20^ kiys^sok vannak oly elrendezésben k|kél)ezve, hp^gy a (13) üléseken nyugvó tartóknak a főzokazánnak a fölemelésénél szabad utet engednek. Esen a -fogantyúk, amint az általában ismeretes, a rodélzárnak rép^t képezik, ipely az ismert csavarzárakkal szemben azáltal tűnik ki, hogy a -működtetésére szolgáló részei p, hő hatása elől el vannak vonva és hogy a födélzárnak nyitása és zárása a kajánnak (20) fogantyúiba bekapcsolt, kétkarú (21) nyomóeméltyűnek elforgatásával történik. A nyomóemeltyű a (15) kazánfödélén,, ennek középpontjában, egy csapágyban el.forg^thatpan vap ágyazva, melynek jilsó vvé|e a (32) .júgátyk ; í áb^t) jajM^nt van kiképezve és melyben a (23) csavarrugónak .vezetésére is szolgáló (24) forgási csap van elrendezve. Ezen forgási csapon csavarmenetek vannak kiképezve, melyekre a nyomóemeltyűt a forgási csapon megtartó (25) kofrorjggal egy darabot képező, csavarmenetes (26) persely van fölcsavarolva. A (26) per,selyer n van ÍV nyptnóemeltyű elforgathatóan ágyazva, melynek karjai a (22) rugótok és a (25) korong közé helyezett, elforgatható (28) hüvelynek (27) hosszhasítékain járnak át és ezekben függétyes irányban eltolhatók. A (21) nyomóemeltyűnek agyjt a (23> rúgóp Jiyugszik a rúgóh$t$sp ^latt állandóan fölfelé a (£5) korong felé szorul, ,púközben az a (21) nyomóemeltyűflek forgásában részt vevő (28;'hüvelynek (27) hasítékaiban vezetve van. A (21) pyomóeineltyű (3. ábra) ? kajmánnak (20) fogantyúi fölött nyúlik el, szabad végein pedig a hőszigetelő és,emellett esetleg hőáílóanya|;ból .készet (29) parkol^tqk vannak fölerősítve. Ezen m^ql^tok .fjjfitt a (21) nyomóei^eltyűk karainak íilfió ,fölületén, a parkolatok ejőtt, szájukkal forgási csap felé ir^nvítottt (30) horgqjí vannak ^íképezve (5. $bra), melyek a $0) ^rfcplatqkna}k vízsziptes hídj^i.v^l hozatíi^jt kapcsolatba. A.fölülnézetfyen.elypticus Ixiíl?^ (3l ábra) alsó qldal^on ajkként vannak (*lajcítvfi, hogy # hídnak l^Mtmet^ete a h{tlfl^k dftze^e felé nijvej^dijc (5. ^bra), :kpzep§p p^djg gyor^n kisebbik. A iö^élzá,rnak q*sfi álként tö$énik, liogy a (2,1) nyppipepieltyűnek (30) horgait, az emeltyűnek ferde sál^n. a (gQ) fqg^ptyújstm b,e^kjis;ztj#k és azn^n közégflipsába fojtjuk. A pyomó^eltyűnek ezen elforgatása közben a nyomóemeltyűt ^ (20) k^izánfogantyúknak a.