71455. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázvilágítókészülékek gázfejlesztő töltésének kihasználására

(g) rostán keresztül lefolyhatnak. Uv mó­don az egész töltés lefelé csúszhat 'á gáz­fejlesztés helyéig, miért is a víz- és gáz­nyomás egyenletes marad. - v A vízben oldódó anyagok alkalmazása nélkül az elhasznált karbid nem hullana át a rostán, tehát a víznek a (b) fejlesztő­térben magasabbra kellene — esetleg egy rostacsőben — emelkednie, míg az (a) víztartányban a víz fölszint1 lesiilyedne s ennek folytán a gáznyomás alább szállna és a láng megkisebl>ednék. ' Minthogy a kálciumkarbi$ hozzá­jutásakor igen gyorsan megbomlik, csakis olyan anyagok keverhetők hozzá, melyek a vízben igen gyorsan föloldódnak, mivel másként alkalom nyílnék a már említett megszorulás fölléptére. A karbid gyors fölbomlásának hátráltatására a karbidot előzetesen olajjal, kátránnyal, kátrány­lakkal vagy hasonlóval kezelhetjük, ami­nek még az az előnye is van, hogy a leve­gőn való állóképesség jelentékenyen nö­vekedik. A 118321). számú német szabadalmi le­írásban karbidkészítménv előállítására • " szolgáló eljárás van ismertetve, amely szerint a karbidpor liygroskopikus anya­gok porával ke/vertetik. Ez a poraiakii anyagkeverék azonban raktározásnál a karbid könnyű fölbomlásának lehetősé­gétől eltekintve, még azzal a hátránnyal is bír, liogy a fejlődő gázok nehezen ha­tolhatnak át rajta, mimellett az ilyen ke­verékből álló töltés alátámasztására nem lehet szitát vagy effélét alkalmazni, mint­hogy ez nemcsak az iszapot, hanem ma­gát a finom poralakú töltést is átbocsá­taná, miért is a fölső készlet fokozatos lecsúszása itt nem valósítható meg. Azon­kívül a finoman őrölt, por nem kezelhető preparáló anyagokkal a jelen találmány szerinti eljárás értelmében úgy, hogy az ilyen töltések drágán fejlesztő és kevés gázt tartalmazó- anyagokat alkotnak, amelyek raktározásnál rövidesen hasz­nálhatatlanná válnak. A találmány sze­rinti töltés tehát, amely kereskedelmi karbidnak ugyancsak kereskedelmi hvg­roskopikus anyagokkal való keverékéből áll, lényeges haladást jelent, mivel a töl-» tés fokozatos lecsúszása minden körül­mények között biztosítva van. • A 2. ábra részben ismeretes acetilen­,4.úszófáklvát mutat, amelynek függélye­sen álló hengeres (c) csövében foszfor­kálcium van vízben bizonyos idő alatt részben föloldódó anyagokkal lazán összekeverve. Az ilyen töltés célja' az, hogy a nehéz foszforhydrogéngázok könnyen eltávozhassanak és főként, hogy az égés minél kevesebb anyaggal mi­nél tovább fönntartható legyen. A talál­mány szerinti töltéssel ellátott fáklya a 245448. számú német szabadalmi leírás­ban ismertetett fáklyától abban különbö­zik, hogy az előbbinél a foszforkálcium­hoz vagy efféléhez a vízben nem teljesen vagy nem könnyen oldódó, hanem nehe­zen vagy csak részben oldódó anyag, pl. kazánsó van keverve, amely a sóié elpá­rologtatásakor képződik és só mellett me­szet, gipszet stb tartalmaz. A jelen eljárás hosszas égéstartam fönntartását célozza, mivel a foszforkál­ciuin a kálciumkarbidhoz viszonyítva las­san bomlik föl és sokkal kevésbé kiadós gáztartalommal bír. Mivel pedig a fosz­forkálcium kb. százszor olyan drága, mint a kálciumkárbid, ennélfogva már ez ok­ból is lassan vagy csak részben oldódó anyagokat kell hozzáadni. Tudvalévőleg az acetilen meggyujtósá­hoz csak kevés foszforhydrogénre van szükség, amely egy szomszédos csövön áramlik ki. Azonban a gyujtólángnak kb. 45 percig meg kell maradnia, mivel az életmentésre vonatkozó előírások ezt az időtartamot állapítják meg. Azonban a 245448. számú német szabadalmi leírás­ban ismertetett teljesen föloldódó pót­anyagokkal bíró fáklyának csekély égés­tartalma van, mivel a sók stb. gyors föl­oldódása folytán a víztükör fölött lévő fölső égőanyagrétegek túlkorán lecsúsz­nak a vízbe és el gázosodnak. Az égéstar­tam akkor sem növekednék, ha az égő­anvag fölvételére szolgáló teret a töltés

Next

/
Thumbnails
Contents