71396. lajstromszámú szabadalom • Gőztúlhevítőberendezés füstcsöves hajtókazánokhoz
2. ábra az 1. ábra fölülnézete, a 3. ábra a csőfal elülnézetén vázlatosan mutatja a túlhevítő összelrendezését, ahol is az alsó füstcsősarokban a túlhevítőelemek nincsenek berajzolva, végül a 4. ábra a túlhevítő második foganatosítás! alakjának a 3. ábrához hasonló elülnézete. A füstcsöves hajókazán (a)-val, a füstcsövek (b)-vel vannak jelölve. E füstcsövek osztásvonalai, a füstcsöves hajókázánoknál szokásos módon, egymásra merőlegesek, vagy közel merőlegesek. A túlhevítőelemeket (c) jelöli. Ezek (d) csavarok és (e) kengyelek közvetítésével vannak a nedves és a túlhevített (száraz) gőz befogadására való (f), ill. (g) 'gőzszekrényekbe erősítve. A kazán lángcsövei (h)-val vannak jelölve. A (b) füstcsövek, az 1—3. ábrán látható foganatosítási példánál, három függélyes csoportba vannak osztva (a 3. ábrán l1 /., csoport látható). E csoportok közt, a csőfal előtt fügélyesen vannák elrendezve "az (f) és (g) gőzszekrények. Az (a) kazánból a friss (nedves) gőz az (f) gőzszekrényekbe jut, ezekbőr eloszlik az egyes (c) túlhevítőelemekbe, melyekben túlhevül és a (g) gőzgyüjtőszekrényekbe áramlik, ahonnan a gépbe tápláltatik. Minden egyes (c) túlhevítőelem négynégy, egymásután kapcsolt U-csőből áll, melyeket (i) kanyarulatok kötnek egymással össze. Mindegyik (c) túlhevítőelem s négy U-csöve két-két egymás mellett 'fekvő (függélyes) füstcsősor füstcsöveibe ^an bevezetve és pedig: váltakozva az egyik és a másik sor füstcsöveibe úgy, hogy az (i) kanyarulatok, elülről nézve, a csőósztáshoz képest diagonálisan és ífegzúgvonal alakjában haladnak. Az egyes (c) túlhevítőelemek egymásközt párhuzamos vízszintes sorokat alkotnak, mindegyik ilyen sorban három túlhevítőelemmel, mely sorok úgy nyúlnak egymásba, hogy mindegyik vízszintes füstcsősorban olyan U-csövek vannak, melyek fölváltva két szomszédos (vízszintes) túlhevítőelemsor egyikéhez és másikához tartoznak. Mindegyik (vízszintes) túlhevítőelemsorban az illető füstcsövekből kinyúló túlhevítő csővégek egyetlen síkba vannak meggörbítve, mely sík a két megfelelő vízszintes füstcsó'sor közt a középen fekszik. Ezzel elkerüljük, hogy a csővégek a szomszédos (vízszintes) túlhevítőelemsor túlhevítő csöveit eltakarják. Az egyes túlhevítőelemsorok és ezeken belül az egyes túlhevítőelemek tehát egymástól fügetlenül kihúzhatók az illető füstcsövekből. A 4. ábrán látható foganatosítási példánál a túlhevítőelemek alakja ugyanolyan, mint az első foganatosítási példánál. Itt azonban az egyes túlhevítőelemek függélyes sorokat képeznek (mindegyik ilyen sóiban két túlhevítőelemmel) és a füstcsövek fölött elrendezett két gőzszekrénybe torkolnak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gőztúlhevítőberendezés füstcsöves ha> jókazánokhoz, melyeknél a füstcsövek osztásvonalai egymásra merőlegesek^ vagy közel merőlegesek és a füstcsövek párhuzamos sorokban elrendezett olyan túlhevítőelemekkel vannak ellátva, melyek folytatólagosan U-alakban görbített csövekből állanak, mely utóbbiakból egy-egy van egy-egy füstcsőben, mely gőztúlhevítőberendezés jellemzője az, hogy a két-két U-teső közt lévő ívalakú (i) összekötődarab a füstcsőosztáshoz képest diagonális irányú. 2. Az 1. pontban, igényelt túlhevítő foganatosítási alakja, melynek jellemzője az, hogy mindegyik túlhevítőelemsor túlhevítőcsöveinek végei egyetlen síkban vannak hajlítva úgy, hogy miudegyik túlhevítőelemsor külön-külön eltávolítható a kazánról. (1 rajzlap melléklettel.) ••UYU RESZVCN, RTASATÁG HVONBÁJ* MMMI*