71368. lajstromszámú szabadalom • Fekvő bútor osztott nyugvófölülettel

— 4 -eresztjük a (45) emeltyűkart úgy, hogy azt a (48) rugó beleszorítja a (47) fogasszegmensbe, miáltal a lábrész rögzítve van. A lábrésznek a kezdeti helyzetbe való emelése céljából ismét kikapcsoljuk a (45) rögzítő emeltyűt úgy, hogy a lábrész sülyésztese alkalmával megfeszített (39) rugók a lábrészt megközelítőleg állandó erővel fölemelik. Ugyanis a rúgó erősen megfeszített helyzetében, húzóereje kisebb karon kevésbbé feszített helyzetében pedig nagyobb karon hat a (35) tengelyre. Végül ismét bekapcsoljuk a (45) rögzítőemeltyűt a (47) fogasszegmensbe és lefektetjük annak fölső részét. A (45) rögzítő emeltyű (43) tengelyének a nyugvófölület teljes szélességében való meghosszabbítása esetén a (45) emeltyűt a tengely ellenkező végére is behelyezhetjük, ami azért is kívánatos, hogy az ágyra való ráfekvésnél kemény szerkezetrészekkel való érintkezést kikerüljünk. Ebben az esetben a fekvőfölület ezen oldalán is el kell rendezni egy (47) fogasszegmenst. Az 5. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál az (5) és (6) ollószerű karok, közös (10) csapjukon túl meg vannak hosszabbítva. Az (5) kar meghosszabbí- j tott vége a (24) rúd révén a (3) alsó rész- | szel és a (6) kar megfelelő vége a (25) rúd révén az (1) fölső résszel van csuklósan összekapcsolva. A (20) fogantyút rúgó közbeiktatásával is hozhatjuk a rögzítő helyzetbe és tarthatjuk meg abban. A (33) mozgatható lábrész el is maradhat, amely esetben a (3) alsó részt nem hajlítjuk meg könyökszerűen lefelé, hanem azt csuklósan ágyazzuk a (12) tartóvázon nyugvó (50) tartókon (5. ábra). Az ismertetett fekvőbútor igen egyszerű szerkezetével tűnik ki, fölhasználható fából vagy fémből készült ágyakba való beszerelésre és úgy az egészséges, mint beteg ember szempontjából azt az egyaránt kellemes előnyt nyújtja, hogy fáradság nélkül és biztosan beállítható. Zavarok és a betegre káros mozdulatok, mint pl. gyors billenések, el vannak hárítva. A (16) zárópeceknek a fogas szegmensből való kiemelése másféle módon, esetleg elektromos úton is eszközölhető. A (9) rudak helyett az (5) és (6) ollószerű karok (10) csukló csapjainak vezetésére más szerkezet is alkalmazható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Fekvőbútor osztott nyugvófölülettel, amelynek elforgatható fölső része elforgatható alsó részétől el van választva és a szomszédos végeken kivül van az alsó résszel összekötve, jellemezve azáltal, hogy egymással és a fölső-, valamint az alsó résszel csuklósan kapcsolt, egy vagy több vezetőtag vezette közbenső kar a fölső- és alsó rész szomszédos végeit azoknak egyegymástól való elforgatásánál, illetve egymásfelé való forgatásánál oly helyzetbe hozza és abban megtartja, amely a fölső derékalj helyes folfekvését biztosítja. 2. Az 1. igényben védett fekvőbútor fo- „ ganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a közbenső karok lefelé irányított, egyrészt a fölső- és alsó részszel, másrészt egymással csuklósan összekötött ollószerű karok gyanánt vannak kiképezve, amelyeknek forgópontját hajtókar vezeti. 3. Fekvőbútor osztott nyugvófölülettel, amelynek elforgatható fölső része elforgatható alsó részétől el van választva és a szomszédos végeken kívül van az alsó résszel összekötve, jellemezve azáltal, hogy a fölső rész forgócsapjai a fölső rész oldal részeiben vannak ágyazva és úgy vannak elrendezve, hogy a fekvőbútort használó személy magát a fölső rész csapjához képest közömbös egyensúlyi helyzetbe helyezheti és így a fölső részt billenés ellen biztosított mérlegkar gyanánt használhatja, a végből, hogy a fölső