71329. lajstromszámú szabadalom • Készülék szántóföldek, mezők, kertek s hasonlók öntözésére

_ 4 -vetve, úgy a tömlőnek, mint a dob kerületének, melyre a tömlő fölcsavartatik. bizonyos megfelelő módon kell szerkesztve lennie, hogy a tömlő össze ne szoríttassák és a víznek a tömlőn való átáramlása meg ne gátoltassék. A (17) dob (42) gyűrűjének egyik oldalán a gyűrűn elosztva kellő számú (43) cső vagy rúd van megerősítve, melyek a dob köpenyét képezik és melyekre a tömlő csavartatik. A (43) csövekre kifelé álló (44) nyúlványok vannak szerelve (3., 16. és 17. ábrák), melyek a tömlőre erősített (39) kengyelek (76) nyúlványaira továbbítófogakként hatnak. A (39) kengyelek a tömlőn oly távolságban vannak elrendezve, hogy a tömlő fölcsavarásánál mindegyik (76) nyúlvány egy (44) továbbítófogra támaszkodik, úgy hogy a dobra fölcsavart tömlőrész a fölcsavarás közben feszítésnek nem vettetik alá. A (42) dobgyűrűre, mely célszerűen fával van burkolva, egy végnélkiili (.56) zsinór van fektetve (3., 4. és 5. ábra), mely egyíittal az (58). tengelyen megerősített (57) zsinórtárcsa köré is van vezetve. Az (58) tengelyre egy (59) csavarkerék van erősítve, mellyel a (60) csavar áll kapcsolatban; utóbbi (61) tengelye j fölső végén a (62) szárnyas csavarral | van ellátva (3. és 5. ábra), mely ;iz ön- í töző víz vezetékének egy részét képező j (63) tokban van elrendezve. A (63) tokon j átáramló víz a (62) szárnyascsavart ál- ; landóan egy irányban forgatja. A tömlő , lecsavarásánál és fölcsavarásánál a (60) | csavar (59) csavarkerekével kapcsolaton j kívül hozatik, illetve összekapcsoltatik; j ezen célra egy (64) lánc szolgál, mely a j (65, 66) kerekekre van helyezve; előbbi a (17) dob (18) tengelyére van erősítve, míg utóbbi az (58) tengelyen lazán ül. A | (64) láncra két (67, 68) továbbító beállít- ; hatóan van szerelve, melyek fölváltva egy (69) emeltyűre hatnak, úgy hogy ez- | által ezen emeltyű (70) forgásesapja köriil kilendíttetik. A (69) emeltyű ezen lengése által egy vele összekötött (71) kart lendít át, melynek szabad végével a (60) csavar (61) tengelyének (72) csapágya forgathatóan van összekötve. A 3. ábrában az egyes részek azon helyzetben vannak föltüntetve, melyet, azok a tömlő lecsavarása alkalmával elfoglalnak. A lecsavarás addig folytatódik, míg a turbina pályájának végén megérkezett és a (34) retesz áttolatik, úgy hogy a turbinának a kötél mentén való haladási iránya átkormányoztatik. Ezzel egyidejűleg a (67) továbbító a (69) emeltyűbe ütközik, úgy hogy ezt átlendíti és a (72) csapágy a (61) tengelyen kissé föltolatik, miáltal a ((50) csavar az (59) csavarkerék felé mozog és ezzel kapcsolatba jön, mire a csavar a csavarkereket forgásba hozza. Ezen forgásközben a (64) lánc oly módon mozgattatik, hogy a (67) továbbító a (69) emeltyűtől eltávozik és a (68) ütköző az emeltyűhöz kzeledik. Ha végül a (68) ütköző az emeltyűre hat és ezáltal a (60) csavar a osavarkerékből ismét kikapcsoltatik, akkor a turbina pályájának másik végére érkezett, mire ennek haladási irányát a (33) retesz ismét átkormányozza. A turbinának a pálya mentén való ideoda mozgatására szolgáló berendezések ugyanazok akár az 1., akár pedig a 2. ábra szerinti kötélpálya hordja a turbinát. A 2. ábra szerinti kiviteli alaknál a kocsi akként van szerkesztve, hogy oldalrészeinek fölső részeivel egy (73) kengyel van összekötve (8. és 9. ábra), mely valamivel magasabban a (74) görgőpárt hordja; utóbbiak az (1') kötélen futnak. Hogy mindkét kötél egyenlő mértékben legyen kifeszítve, azok végei egy kétkarú (75) emeltyű két végével vannak összekötve (2. ábra), mely emeltyű forgáspontja a (3) állványhoz van kapcsolva. Ha a 2. ábra szerinti kötélpálya oly hosszú, az (1) és (!') kötelek számára támaszok válnak szükségessé, akkor az (5) támasztórudakat a 14. és 15. ábra szerint szerkesztjük.