71268. lajstromszámú szabadalom • Galvánelem
csatornákon át az agyagcella fenékkama- i iájába jut, ott sugárirányban az agyagcella egész kerülete felé szétterjed, fölemelkedik és amellett leadja oldattartalmát, ezután összegyűlik az agyagcellának tölcsérszerűen kiszélesedett részében és a (48) harántfuraton át a (49) csatornába ós innét a fölső kristály tartályba visszafolyik. A gyűrűalakú elektródok tehát a hozzájuk tartozó elektroliteknek áramlási körfolyamataival össze Vannak kapcsolva. Ez az elrendezés képezi a lényeges különbséget az M. Kari Heintz-féle berendezéssel szemben. Miután a (36) tövist be kell vezetni a kristályokkal tele töltött tartályokba, ezért a kristályok behatolása ellen a tövisfejre a helyes (33) süveget helyeztük föl, amely a visszaáramló oldatnak kilépését (a belső oldalán alkalmazott vájatok útján) lehetővé teszi. Hasonló módon akadályozza meg a szitaszerű (30) toldat a kristályok behatolását a (46) és (47) csatornákba. A közönséges kivitelű celláknál a (4. ábrán nincs föltüntetve) az alsó tövisoldat és az agvageella között egy rövid rézbádoghenger van elrendezve, amely a (38) gummicső által védett (37) csatlakozóhuzaljával a pozitív sai'kot képezi. Egy igen egyszerű és praktikus elrendezéshez jutunk azonban, ha — amint a 4. ábrán jelezve van — a csupasz csatlakozóhuzalt több tekerületben csavarszerűen tekercséljük a tövisnek (45) folytatása köré. Ilyen módon megtakarítjuk a rézhengert a vele összekötött szegecseléssel együtt. Az elem töltését a következőképen végezhetjük: Az üres agyagcella behelyezése után a (20) üvegedényt megtöltjük cinkvitriól- oldattal. Az üres agyagcella alátt lévő oldat átveszi az 1. ábra szerinti alsó (11) tartály szerepét, míg az 1.. ábrában föltüntetett (12) és (13) csővezetéket a 4. ábrán a cinkhengeren kívül és belül lévő folyadékoszlopok helyettesítik. Ezután az üres agyagcellába be sülyesztjük a (31) kristályokkal és (34) telített oldattal megtöltött (32) tartályt. Ekkor megkezdődik az agyagcellának önműködő megtelése, ami addig tart, míg az abban lévő folyadék a (48) harántfurat torkolatain kissé túlömlik. Ha valamely okból a folyadékfölszinek agyagcellákon belül vagy azokon kívül sülyednének, akkor a hozzátartozó tá-. nyéralakú (28) és (39) toldatokon át igen könnyen lehet utántöltést eszközölni. Ha a cinkvitrióloldat kritikus telítést ért el, akkor ezt a (22) kampón függő (21) úszótest jelzi. Ezen elem elektroniindító ereje 1-07 volt. Kereskedői szempontból az a szerkezet is fontos, amellyel lehetővé válik egyszerű módon egy közönséges Meidingvrelem alkatrészeiből a jelen találmány alapelvei szerinti elem összeállítása, Ez, mint a 7. ábra mutatja, lehetővé van téve azáltal, hogy az (54) agyagcellát egyszerűen hozzáfüggesztjük, a Meidingerkörte tölcsérjében több (71) furatot alkalmazunk, a (69) záródugót két (68) könyökcsővel látjuk el és a rézsarkot az alsó edényből az (54) agyagcellába helyezzük át. Emellett a rézsark vagy huzalcsavar vagy bádoghenger alakjában lehet kiképezve. Mindkét esetben a körte alsó része szolgál hordozó gyanánt, mimellett a (68) könyökcsövek megakadályozzák annak lecsúszását. A cinkvitrióloldat telítését jelző (51) gömb itt is alkalmazható. Ezen berendezés működési módja a 4. ábrában föltüntetett kiviteli alak működési módjával való összehasonlításból minden további nélkül megérthető. Az áramkör egészen csakis a körte alsó részében létesül és a kristályok az elhasználás mérvében utánna hullanak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Galván-elem két, egymástól likacsos válaszfal által elválasztott és két-két — a hozzájuk tartozó készlet-, illetve leválóanvagtartállyal ellátott folyadékoszlop útján egymással összekapcsolt elektrolittel, jellemezve azáltal,
