71201. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék hosszú fényíveket adó elektródák különösen grafitelektródák tartósságának fokozására

minek következtében a láng az elektródát erősen kivájja. Ezáltal azonban nemcsak az elektródafogyasztás lesz igen naggyá, hanem egyúttal a lángnak szabályozhatósága és stabilitása is annyira csökkentetnek, hogy a kemencének üzeme gyakorlatilag lehetetlenné lesz. Lassan égő másodrendű vezetőkből álló magoknak az elektródákban való elrendezése által csak igen csekély javulást érhetünk el, eltekintve attól, hogy ezen segédeszköz sok nehézségeket okoz az üzemben. A találmányt képező eljárás az összes nehézségeket megszünteti. Dacára annak, hogy az eljárás jelentékenyen kisebb harántmetszetű elektródáknak alkalmazását engedi meg, az elektródáknak szükségelt Titántolása igen csekély és a leégés megfelelően egyenletes, minek oka részben az egyenletes hűtőhatásban, részben pedig a fénvívnek az egész munkafölületre kiterjedő egyenletes vándorlásában rejlik. j Hogy megakadályozzuk, hogy az elektróda hegyesre égjen, az elektródát egy könnyebben égő maggal, pl. fémmaggal láthatjuk el. Az új légvezetésnek hatását ismert módon a fényívek vándorlásának mágneses befolyásolásával támogathatjuk. A mellékelt rajzban a találmányt képező készüléknek két foganatosítási alakja van példaképpen függélyes metszetben föltüntetve. A lángcsőnek (a) végébe a levegő a rendes módon, pl. forgóáramban vezettetik be a nyilak irányában. A (b) elektródát a (c) hűtőcső és a szigetelőanyagból készült (d) vezetőcső veszi körül. Az 1. ábrában a lángtérnek és az elektródának szokásos elrendezése van föltüntetve. Ezen elrendezésnél is keletkezik ugyan légritkított tér — kb. a vonalkázottan föltüntetett alakban — csakhogy ebben a fényívnek vége majd az •elektródán, majd a hűtőn játszik, miáltal ez utóbbi csakhamar megrongálódik. Ha azonban a kemencének a 2. ábrában föltüntetett alakot adjuk, azaz ha a kemence harántmetszetét az elektróda körül a föltüntetett módon szűkítjük, akkor a légáramot összeszorítjuk és a légritkított zóna a vonalkázottan föltüntetett alakot veszi föl, ahol is a fényíveknek lábpontjai összébb tolatnak. A levegő áramlási sebességének az elektróda mentén való fokozott volta következtében a fényívek sem az elektródának, sem a hűtőnek oldalfölületem nem találhatnak támaszt, mely hűtőt a grafitból vagy fémből készült, kicserélhető (e) védőgyűrűvel le lehet födni. Még ha ezen gyűrű igen nagy hőmérsékletet is vesz föl, az uralkodó nyomásviszonyok megakadályozzák a fényívet abban, hogy aggályos mértékben menjen át a gyűrűre. A gyűrűnek célszerűen oly alakot adunk, hogy ez a célzott léghatást támogassa. A szűkítésnek az elektróda harántmetszetéhez mért alakja és mérve az energiának és a levegőnek mennyiségétől, valamint a légáramlási nyílásoknak fekvésétől és irányától függ, amiért is a részletek kiképzése tisztán a szerkesztés dolga. A -5. ábrában föltüntetett második foganatosítási alaknál a szűkítést a normális kemencében elrendezett gyűrűalakú (f) ernyővel érjük el. Azon hatást, melyet a kemencecsőnek szűkítése vagy egy ernyő segélyével érünk el, a szűkítésnek vagy az ernyőnek különleges kiképzésével még fokozhatjuk, amnit ez pl. a 2. és 3. ábrának jobb oldalain föl van tüntetve, ahol is reflektorhatások lépnek föl. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás hosszú fény íveket adó elektródák, különösen grafitelektródák tartóságának fokozására, jellemezve azáltal, hogy a fényív kihúzására szolgáló levegőt egészen vagy részben akként vezetjük be a lángtérbe, hogy azon légritkított tért, melyben a fénvívnek lábpontjai elhelyezkednek, szűkítjük. 2. Az 1. alatt igényelt eljárásnak egy foganatosítási módja, jellemezve azál-