71167. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos izzólámpákhoz való wolframdrót húzására

anyagim nagy mértékben fölhevített ál- i lapotlmti lép he. A kenőanyag a dróttal való érintkezés által forrási hőmérsék- i letre hevíttetik, ami által annak bizonyos • mennyisége a drótföliilethez úgylátszik odasül. Azt találok, hogy a drót kedvező körülmények között, ha azt az előzőleg hozzásült kenőanyaggal a szájon áthúz, tuk, a szájat fényes, fekete, szilárdan tapadó bevonattal hagyja el és a bevonó j eljárás megismétlése nélkül nagyszámú szájon is áthúzható anélkül, hogy bevonatát elvesztené és a szájat észlelhető mértékben koptatná. Ha azonban kívánatosnak látszik, a kenőanyagot a legmagasabb vagy egyik rákövetkező fokozaton süthetjük a dróthoz és ezt a szükséghez képest meg is ismételhetjük. Mindenesetre célszerű, hogy a fényes bevonatot kiegészítsük azáltal, hogy a drótot minden szájon való áthaladás előtt a grafittartalmú kenőanyagot tartalmazó fürdőn átvezetjük. Hogy a kenőanyag a dróthoz jól tapadjon, a drótot a fürdőből való kilépés után például egy lángon vezetjük át. Ez esetben azonban lényeges, hogy a hevített őv, melyen a drót áthalad, túlságos hosszú ne legyen, mert különben a bevonat beégetés helyett kiég és a drót a szájakat oly állapotban éri el, melyben a kenőanyag rajtamaradt része letöröltetik, a kenőanyag kedvező hatása elvész és a száj kopása rendkívül fokozódik. Ezért általánosságban előnyösebb a drótot a kenőanyagba való belépés előtt ' ' fölhevíteni. Előnyös továbbá a szájakat jól legömbölyíteni, hogy éles sarkok ne legyenek és a száj felület hatása abban nyilvánuljon, hogy a bevonatot a drótfölületen összesajtolja és tömöríti. Kenőanyag gyanánt grafiton kívül egy vagy több, szuszpendált állapotban lévő •wolframvegyületet . is használhatunk, melyek egyszerű hevítésnél vagy alkalmas atmoszférában hevítve megbomlanak és a dróton szilárd alkatrész gyanánt csakis wolframot hagynak vissza. Ebből i az az előny származik, hogy a kenőanyag útján nem kerülnek idegen alkatrészek i a drótba, melyek ezt káí'osan beszennyez. nék. Alkalmas wolfranivegyület gyanánt itt főként a wolframszulfid (WS2) jön tekintetbe, mely különböző előállítási eljárások szerint lágy por, illetve lágy, finom, grafithoz hasonló kristályok alakjában kapható (V. ö. Gmelin-Kraut művének Heidelbergben 1909-ben megjelent i 7. kiadásában a III. kötet, 1. fejezetét a 745. és köv. oldalakon). Egy másik alkalmas vegyület a Paez által megadott kolloidális szerves wolframvegyület, melyet úgy kapunk, hogy ammoniumwolframatot vagy más alkalmas wolframvegyületet pirogallollal vagy más alkalmas több vegyértékű fenollal összehozunk és a képződött kolloidális szerves wolframvegyületet kénsav vagy más alkalmas elektrolit segélyével kicsapjuk. Ezen wolframvegyiilet képlete valószínűleg H6 W2 C9 03 és vakuumban vagy hidrogéngázban vagy más alkalmas gázatmoszférában való fölhevítésénél wolframmá és eltávozó gázokká esik szét (V. ö. a 48864. és 53666. sz. magyar szabadalmakat). SZADADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás elektromos izzólámpákhoz való wolframdrót húzására, azáltal jellemezve, hogy a húzandó drót fölületére kenőanyagot — különösen grafitot — viszünk föl és ezt a drót fölületébe beégetjük úgy, hogy a húzási folyamatnál a szájon a dróttal együtt átmenő, szilárdan tapadó réteg keletkezik. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy kenőanyagúi finoman elosztott szuszpendált állapotú anyagot használunk, melyet a száj elérése előtt beégetjük. 3. Az 1. és 2. igényben védett eljárás foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy szuszpendált állapotú vagy kolloidális anyagul grafitot használunk. HESZvervv tAfWABAO <jVOMOA.n- 1L F u • i—(- w ' --