71144. lajstromszámú szabadalom • Alapdijas önelárúsító

A leírt berendezés következően működik: Az önelárúsító üzembevételének kezdetén a tolóka az 1. ábrán föltüntetett helyzetben van, tehát az (a) nyílást zárja és a (b) nyílást szabadon hagyja. A (j) kapcsolás jobbfelé kapcsol. A (k) kapcsológomb eszerint a tulajclonképeni önelárúsító szerkezettel ' nincs összekötve. Az önelárúsító készüléket tehát mindaddig nem lehet működtetni, amíg a megfelelő számú pénzdarab be nincs dobva. Ha már most a (b) nyílásba az alapdíjnak megfelelő pénzdarabot befizetjük, ekkor a (k) kapcsológombot cl forgathatjuk, miközben a gomb a (h) és (i) fogaskerekek és az (m) kapcsolás révén a (d) fogaskereket, tehát a (c) tolókát is magával viszi és pedig oly módon, hogy a (c) tolóka a (b) nyílást zárja és az (a) nyílást szabadon hagyja. Ennél a mozgásnál a (c) tolóka az (f) emelőt, pl. az (z) toldat útján magával viszi és ezáltal a kapcsológomb tengelyét az önelárúsító szerkezetével kapcsolja (2. ábra). Ha már most a szabad (a) nyílásba pénzdarabot dobunk, akkor az önelárúsító kapcsolója ismert módon működésbe lép. A készülék természetesen úgy is lehet berendezve, hogy a bedobónyílások szabaddátételére, illetve elreteszelésére nem egy, hanem több pénzdarab szükséges. Ha bizonyos idő múlva, pl. havonkint egyszer, az ellenőrző hivatalnok kilrúzza a pénzfiókot, akkor az (f') emelőt, mely alsó végén a csupán egy oldalfelé kitérő (n) kilincset tartja, a pénzfiók (o) ütközője magával viszi, az emelőjük a (g) pont körül kileng, a (c) tolóka pedig bal felé nyomatik, úgy hogy a 2. ábrán látható helyzetéből az 1. ábra szerinti helyzetbe jön és egyúttal a (j) kapcsolást jobbfelé nyomja. A 3. és a 4. ábrán föltüntetett berendezésnél az alapdíj fizetésére szolgáló (b) nyílásba különlegesen alakított pénzdarabok fizettetnek be. Ha egy (p) pénzdarabot a (b) nyílásba i dugunk, akkor az (r) tengely körül lengő (s) emelő, melynek alsó végén a rúgós (t) kilincse van, az óramutató járása irányában fordul el, emellett a pénzdarab az j emelő (u) karjához ütközik, oly hatással, | hogy az (s) emelő másik (o) karja az (a) nyílást szabaddá teszi, úgy hogy ettől fogva az (a) nyílásba lehet pénzdarabokat dobni. A (föl nem tüntetett) pénzfiók kihúzásakor az (s) emelő és a (j) kapcsolás ismét a 3. ábrán föltüntetett záróhelvzetbe vitetnek vissza. Nem szükséges, hogy a fogyasztási díj bédobónyílásának elreteszelését a fiók kihúzásánál iktassuk ismét be, amennyiben a kiváltást zár működtetésével, ajtó nyitásával stb. is végezhetjük. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Mellékdíjat beszedő önelárúsító, azáltal jellemezve, hogy a fogyasztandó pénzdarabok számára való bedobónyílásán kívül még egy külön nyílás van elrendezve, mellékdíjak, pl. bérlet, törlesztés vagy effélék fizetésére. 2. Az 1. igényben védett önelárúsító fogatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a mellékdíj és a fogyasztási díj bedobónyílásai váltakozva, és pedig úgy reteszeltetnek el, hogy a befizetett pénzdarabok elfogyásánál a mellékdíj bedobónyílása szabaddá tétetik, a fogyasztási díj bedobónyílása pedig zárul, míg a mellékdíjak bedobása által a mellékdíj számára való bedobónyílás zárul, a fogyasztási díj nyílása pedig szabaddá válik. 3. Az 1. és 2. igényben védett önelárúsító foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a mellékdíj beszedésére való pénztárcsa különleges alakú kivágásokkal van ellátva, melyek a mellékdíj számára való pénzdarabok megfelelő kivágásaiba nyúlnak, oly célból, hogy a pénzbeszedő szerkezet szabaddátétele céljából rekesztőket váltsanak ki. (1 rajzlap melléklettel/ PAILAS RÉSZVÉN r 1 Á 38ASÁG NYOMDAJA CtuBAPiSI&N