71127. lajstromszámú szabadalom • Fonalrögzítő- és nedvesítőkészülék

Ha a keretet a nedvesítőkamrából ki­húztuk, a hátsó (e) zárólemez a kamra falának a keret keresztülboesátására szol­gáló nyílását elzárja, míg a keret betolt helyzetében a melső (e) zárólemez szol­gál a nyílás elzárására. A keret kihnzott állapotában a csévéket a keret két olda­láról könnyen leszedhetjük és ismét úja­kat rakhatunk föl. A nedvesítőkamra nagysága szerint szabjuk meg a eséve­tartókeretek számát (2. ábra). A nedves nyomólevegő előállítása a szövőgyárakban „Jacobine" elnevezés alatt ismert készülékkel történik, mely­nek a szerkezete a következőkben van le­írva és amely a nedvesítőkamrába van beépítve. A 2. és 4. ábrában föltüntetett (k) lég­szívócsőben az (i) porlasztók vannak egymással szemben beépítve, melyek a nyomás alatt álló vizet szétporlasztják és szívólag vagy nyomólag hatnak a kúpos (m) toldatokkal ellátott (1) légelosztó­csövekre. A porlasztott víz a levegőt a (k) csőben mossa, nedvesíti, hűti vagy melegíti és a levegőt egv vízelválasztón keresztül előre az (1) légelosztócsőbe szo­rítja, hátul pedig vákuumot létesít, mi­által levegő áramlik utána vagy szívatik be. A kúpos (m) toldatokból kilépő ned­ves levegő egyenletesen oszlik el vízszin­tes síkban a fonalnedvesítőkamra egész terében. A nedves levegő kiáramlóereje a víznyomástól függ úgy, hogyha ez egy-egy légkörrel emelkedik, mindenkor 10% -kai több levegőt szállít. Ily ként a víznyomásnak 1—12 légkörre való szabá­lyozásával minden megkívánt hatást el­érhetünk. A fonalnedvesítőkamra fene­kén az (o) nyílásokkal ellátott (4. ábra) (n) légszívócső van elrendezve, mely (o) nyílásokon keresztül az (1) légelosztócső­ből kilépő levegő, escetleg a kézifogan­tyúval szabályozható, az (1) és (n) csövek közötti szekrényben alkalmazott (p) csa­pón át beáramló friss levegővel együtt szívatik be és szállíttatik a (k) csőbe. A (p) csapó szabályozásával a fonalnedve­sítőkamrában uralkodó túlnyomást fo­kozhatjuk vagy csökkenthetjük. A vizet a (q) tartóból az (r) szívó- és nyomószivattyú szívja és az (s) vezeté­ken át juttatja az (i) porlasztókhoz. A szivattyú és nyomóvezeték a víznyomás szabályozására szolgáló szerelvényekkel vannak ellátva. Az elhasznált víz a (t) vezetéken át folyik vissza a (q) tartóba. A szivattyút mótor vagy hajtótengely hajtja. A (q) tartó gőzbevezetőcsővel van ellátva a víz fölmelegítésére, továbbá úszóval a víz utántáplálására, ezenkívül szűrővel, túlfolyatóval, valamint lebo­csátó- és tisztítócsapokkal van föl­szerelve. A szivattyú és a víztartó között elzárószelep, a szivattyú és a nedvesítő­tér között pedig válaszfal van alkal­mazva. Az ezzel szemközt lévő falon toló­ajtó van alkalmazva, melyen át a nedve­sítőkamrába lehet bejutni. Ha a fonalat meleg nedves levegővel elegendő ideig kezeltük és a fonal csa­varodását rögzítettük, a víztartó gőz­hozzávezetését elzárjuk és a víztartónak fokozatosan lehűlő vizével dolgozunk. A víz lehűlését a víztartó lebocsátócsapjá­nak nyitásával gyorsíthatjuk, mert a me­leg víz fokozatosan lefolyik és friss hi­deg víz folyik helyébe. Míg az üzernvíz melegítésekor nem szükséges nagy víz­nvomást alkalmazni, addig hideg vízzel a nyomást 12 légkörig fokozhatjuk és en­nek megfelelően a nedves levegő keringő sebességét ill. túlnyomását megfelelően növelhetjük, miáltal a nedvesítőkamra belseje gyorsabban hül le a víz hőmérsék­letére. Ezen második munkaszakasz tar­tamától függ az elérendő fonalsúly nagy­sága. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Fonalrögzítő- és nedvesítőkészülék, jellemezve azáltal, hogy a nedves nyomólevegővel kezelendő fonalcsé­vék, kerekeken vagy hasonlókon járó (sévetai'tók orsóin vannak elhelyezve, mely csévetartók a nedvesítés alkal-

Next

/
Thumbnails
Contents