71114. lajstromszámú szabadalom • Lépcsős forgófújtató vagy kompresszor

{])) diffuzorral célszerű ellátni úgy, hogy a létesített egész sebesség ismét nyomássá alakul át. Nagyobb átfolyó menynyiségek esetében, amidőn a kompresszor külön rendszabályok nélkül nem szivattyúzna, az (L) vezetékben oly nagy sebesség képződik, hogy dacára annak igen észlelhető nyomásesés lép föl (Rl-től R2) felé. Ezen hátrányt a 3. ábra szerinti kivitellel küszöböljük ki. Eszerint a nyomóvezeték közvetlenül a nyomócsőcsonka mögött a tág (Ll) és a szűk (L) vezetékké ágazik szét, amelyek rövidebb vagy hosszabb szakasza után ismét egyesülnek. Normális esetben a két vezeték nagyobb átfolvómennyiségeknél nyitva van. Ha azonban elérjük azt a pontot, ahol ily körülményeknél a szivattyúzáshoz való hajlam kezdődik, akkor a tág vezeték (X) zárószervét kézzel vagy önműködően zárjuk úgy, hogy a 2". ábrán leírt hatás lép föl. Ily berendezés természetesen nem csupán a kompresszor végén, hanem bármely közbenső helyen is hat. Az (R2) tér tehát nemcsak a tulajdonképeni nyomótér, hanem közbenső hűtő vagy két egymásra következő fokozat között képezett mesterséges tér is lehet. A? a szokásos eljárás,'amely szerint a szivattyúzás határát a diffuzor lapátjainak ferdébb beállításával akarják leszorítani, nem más, mint az áramlási sebesség növelése és szükségképen úgy nagyobb áramlási veszteségekkel (rosszabb hatásfokkal), mint a gép teljesítőképességének csökkentésével jár (a lehető legnagyobb átfolyómennyiség csökkentése folytán). Számításból és kísérletekből egyértelműen kitűnik; hogy a fönt 2. alatt említett módszer, amely szerint a szivattyúzás határát a sebesség növelésével korlátozzuk, akkor is hatásos, ha a sebesség növelése bármely más helyen, pl. közvetlenül a fujtató előtt vagy mögötte vagy pedig közbenső vezetékekben történik, míg ezen eljárás hátrányai kisebbbek lesznek. A 4. ábrán pl. az az eset van föltüntetve, amelyben két egymásra következő fokozatot összekötő szűkített közbenső vezéték van a kompresszoron kívül beépítve. Minél nagyobb az ily szűkített vezetékek hossza és kisebb azok keresztmetszete, annál jobb a hatásuk. Hogy a fojtóhatást meggátoljuk, ebben az esetben is diffuzort kapcsolunk a sima szűk vezetékhez. Ép úgy célszerű a 3. ábrának megfelelően szűk és tág párhuzamos vezetékeket alkalmazni és a második vezetéket egy bizonyos átfolyómennyiségen alul elzárni. Látható tehát, hogy a szivattyúzás korlátozására való két módszer t. i. interferáló nyomásingadozások létesítése egymással összekötött terek által és az áramlás sebességének növelése jól egyesíthető. Yégiil a kompresszorvezeték egy vagy több helyén ezen berendezések helyett változó átfolyó keresztmetszetű csődarabokat építhetünk be, melyeket a mindenkori átfolvómennyiségnek megfelelően állíthatunk be. Egy kiviteli példát az 5. ábrán tüntettük föl. A vezeték egy kúposán tágított részébe a megfelelően kúposán kiképezett, eltolható (K) test van beépítve, melyet kézzel vagy önműködően lehet működtetni. Minél tovább toljuk ezen testet az áramlás irányával szemben el, annál kisebb lesz a kerületben az átfolyó keresztmetszet. Ebben az esetben is könnyen lehet a (K) test megfelelő kiképzésével a levegő diffuzorszerű késleltetését, azaz a fojtóhatás megszüntetését elérni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Lépcsős forgó fujtató vagy kompreszszor, azáltal jellemezve, hogy a nyomóvezetéken belül az (Rl, R2) nyomóterek vannak elrendezve, melyeket szűkített (L) vezetékek kötnek össze. 2. Az 1. igényben védett lépcsős forgó fujtató vagy kompresszor, foganatosí* tási alakja, azáltal jellemezve, hogy a szűkített (L) vezetékek mellévezetékek gyanánt vannak elrendezve. (3. ábra.