71109. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék a hőmérséklet fokozásánál bomló anyagok alkatelemeinek kivonatolására és leválasztására

gázt bevezettük, a fűtőkészüléket műkö­désbe hozzuk. Ekkor a fölmelegített gáz a (bl) csövön át a magasba száll, a (b) tartányon, a (b2) csövön, az (i) hűtőn és áz (e) abszorpciósedényen keresztül áramilk és innen az (f) összekötőcsövön j és (d) nedvesítőedényen át a (bl) esőbe \ visszajut. Ilyen módon a kiindúlási j anyagra ható gázáram a (b) edénybe való I belépése előtt arra a hőmérsékletre lesz ! Jiozva, amely szükséges ahhoz, hogy a (b) tartányban lévő anyagokat a szán­dékolt módon megbontsuk, úgyszintén a gázáramot a (h) fűtőkészülékkel egyrész­ről és az (i) hűtővel másrészről előidé­zett hőmérséklet-differencia által önma­gában zárt körfolyamatra kényszerítsük és ezalatt az (e) edényben regeneráljuk és a (d) edényben nedvesítsük. Lehet a (b) tartányban kezelendő anya­gokra atmoszferikus levegőt, vagy egy oxygénben szegény gázt hatni engedni, melynék oxygénjét mindjárt az eljárás kezdeténél elhasználjuk, ill. lekötjük, ha indifferens gáz keletkezését akarjuk elő­idézni. E célból a (b) tartányba pl. köny­nyen oxydálódó anyagot, mint káliumot vagy nátriumot helyezünk be, mely az említett gáznak oxygénjét elvonja. Hogy az (e) abszorpciósedény tartal­mát regenerálás céljából önmű-ködőleg nedvesítsük, a 2. és 3. ábra szerinti el­rendezés van létesítve. A 2. ábra szerinti kiviteli alaknál az (e) edényhez az ezzel közlekedő fölfelé álló (m) üvegcső van hozzákapcsolva, melynek fölső része egy ráhúzott (n) szolenoidorsóval van körülvéve, melv a * . ' (h) ellenállással van sorba kapcsolva. A hozzátartozó (o) szolenoidmag az (m) csőben van elrendezve, egy csövecske alakú (p) üvegtartányt hord és ezzel együtt az (m) csőben dugattyú módjára mozgatható. A (p) tartánv fenekéhez kö­zel a (pl) folyadékkiömlő nyílással van ellátva. Az (e) edény (el) födele szita­szerűen van készítve és az (s) sapkával van gázmentesen lefödve. Az (el) födél fölött az (m) cső a köröskörül menő (r) üreges dudorodást tünteti föl, amely az (rl) kiömlőnyílással bír, amelyen keresz­tül az (r) perembe jutó folyadék az (el) födélre folyhat. A (h) elektromosellenállás bekapcsolá­sánál az ezen keresztülfolyó áram az (n) szolenoidorsó tekercselésén át záratik, mely most (o) .magját magába húzza, mi­által a (p) tartány a benne lévő folya­dékkal együtt annyira fölemeltetik, hogy a folyadék a (pl) nyíláson keresztül az (r) dudorodásba és ennek (rl) nyíláson át az (el) födélre ömlik. Ilyképen törté­nik az (e) abszorpciósedény tartalmának önműködő megnedvesítése regenerálás céljából.. Ha a (h) fűtőkészüléken keresztülmenő áramot megszakítjuk, úgy az (n) szole­noidorsó árammentes lesz és (o) magját elejti úgy, hogy a (p) edény ismét a fo­lyadékba sülyed és ezzel újólag megtelik. A 3. ábra szerinti kiviteli alaknál az (o) szolenoidmag a (p) üvegtartánv fölső részébe van zárva, ill. ebbe beol­vasztva, miáltal az (o) vasmag az (e) edényben lévő sav esetleges behatása elől meg van védve. Ismeretes, hogy a dohány hatása niko­tinon alapszik, melyből körülbelül az összmennyiségnek csak 1 /5 -e foglaltatik szabad bázisként a dohányban, míg a többi nagyobb része alma-, ill. citromsav­hoz van kötve. Továbbá az is ismeretes, hogy a dohányzásnál a dohánygyártmá­nyokban jelenlévő nikotinnak körülbelül 1/3 -a bomlatlanul megy át a füstbe és mérgezési tüneteket idézhet elő. Vegyé­szek és hygiénikusok évek óta foglalkoz­tak a dohánylevelek és a használatrakész dohányárúk méregmentesítésének problé­májával és sikerült is technikailag érté­kesíthető eljárásokat kidolgozni, melyek lehetővé teszik a dohányleveleket az íz és aroma lényeges elveszítése nélkül rész­ben nikotinmentesíteni. A dohánylevelek nikotintartalmának csökkentése azért nem ütközik leküzdhetetlen nehézsé­gekbe, mert a dohánylevelek érthetőké­pen különféle kémiai és fizikai inzultu-

Next

/
Thumbnails
Contents