71077. lajstromszámú szabadalom • Elektromos izzólámpa fémizzótesttel és rossz hővezető, közömbös gáztöltéssel

péknél nagyon hosszú izzótestekhez és nagyon nagy gyertyafényerőhöz vezet. Kisebb gvertvafényerejű lámpák előállítása végett tehát a lámpákat kisebb feszültségek számára kellene készíteni és soros kapcsolásban vagy transzformátorok közbeiktatása útján kellene táplálni. Az alkalmazás tere tehát meglehetősen korlátolt volna. Ezen korlátozást a találmány- él telmében a vezetési és konvekciós veszteség csökkentésére alkalmazandó eszközök kiküszöbölik. Ezen eszközök abban állanak, hogy körkeresztmetszet íí izzótestek helyett üreges izzótesteket vagy hengerelt szalagokat, öszszesodrott drótokat, dróthálókat, illetve drót-szöveteket alkalmazunk vagy a szálat meghatározott módon rendezzük el. Az izzótest alakjának említett megválasztása által annak felületét keresztmetszetéhez képest nagy mértékben növeljük. Ennek következtében meghatározott feszültségű és áramerősségű lámpa számára való izzótest jelentékenyen rövidebb, mint körkeresztmetszetű drót alkalmazásánál. Körkeresztmetszetű dróthoz képest tehát a szalag vagy üreges drót oly tulajdonságú, mintha nagyobb ellenállású anyagból állana. Egyenlő egész fölületnél tehát az izzótest hosszát kerületének növelése által meg lehet rövidíteni. Profilált pl. szalagalakú vagv üreges izzótesteket már régebben is alkalmaztak ugyan, de csak azon célra, hogy az izzótest hosszát meghatározott feszültség és .gyertyafényerő számára csökkentsék. Emellett a gazdaságosság növelése nem jött tekintetbe úgy, hogy az ily módon előállított lámpák ugyanazon gazdaságossággal égtek, mint köi'keresztmet- • szet-ű izzó testtel ellátott más lámpák. A találmány által egyúttal a gazdaságosság növelését is elérjük. Magyarázat gyanánt a következő példa szolgál: 0,05 vastag drót alkalmazásánál és gyertyafényerőnként 0,5 watt fogyasztásánál vákuumban 110 volt feszültséggel táplálva, 410 mm. hosszít drót szükséges, a lámpa pedig 135 gyertyafényt ad. Ha ezen lámpát körülbelül egy légköri nyomású nitrogénnel töltjük meg, a lámpa, mint már kifejtettük, ugyanazon hőfokon, illetve fényerősségnél gyertyafényenként 1,25 wattot fogyaszt. 0,002 mm. vastag és 0,27 mm. széles szalag alkalmazásánál ugyanazon 1.10 volt feszültséghez csak 113 mm. hosszúság szükséges. Emellett a szalag a dróttal föl iiletre és gyertyafényre nézve körülbelül egyenlő. A. környező nitrogén hűtőhatása azonban a szalagnál a hűtő nitrogénburkolat kisebb hossza miatt, jelentékenyen kisebb, mint a drótnál. Vákuumban 0,5 watt fogyasztásának megfelelő hőfokon és ugyanazon fényerő kifejtésénél a szalag gyertyafényenként körülbelül 0,75 watt fogyasztással ég. Szalag alkalmazásánál tehát a körkeresztmetszetű dróttal ellentétben a hossz 1

js

résznél kisebbre van csökkentve és a gazdaságosság gyertyafényienként 0,5 wattal jobb. Amint már jeleztük, további eszközök a szál meghatározott elrendezésében állanak. A szálat lehet pl. csavarrúgó alakjában tekercselni úgy, hogy az egyes menetek között csak nagyon kis közök maradnak. A gáznak a csavarvonalban tekercselt izzót estre gyakorolt, hűtőhatása megközelítően oly nagy, mint közönséges drótnál, melynek vastagsága egyenlő a csavarvonal átmérőjével; az egyes menetek között lévő kis közök ugyanis a hűtésnél nem jönnek tekintetbe. A lehűlésnél tekintetbe jövő, fönt definiált hatásos fölületnek a csavarvonalban tekercselt izzótest belsejében lévő részei a hűtést tekintve, elesnek és ezen fölületeknek az izzótest külsején lévő részei is részben egymást födik úgy, hogy a hatásos hűtőföliilet, tehát a vezetési és konvekciós veszteség aránylag' kicsi. Az utóbb említett eszköz az előbb leírt eszközzel, mely üreges test, szalag stb. alkalmazásában áll, egyesíthető, miáltal el lehet érni, hogy szalagalakú szál alkalmazásánál a szalagot nem kell annyira ki hengerel ni, mint az